it flag go to the original language article
This article has been translated by Artificial Intelligence (AI). The news agency is not responsible for the content of the translated article. The original was published by ANSA.

Brüsszel (ANSA) – Hirtelen, bár már régóta várt, visszalépés Brüsszel részéről a belső égésű motorok 2035-től érvényes teljes értékesítési tilalmát illetően. Egy leállítás, amely a Green Deal szimbólumává vált, és amelyre egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az iparágak és a kormányok. Tizenkét hónappal az autóipar válságban lévő ágazatával folytatott párbeszéd megkezdése után az uniós Bizottság újrafogalmazza a kibocsátási rendeletet, lehetővé téve az autógyártók számára, hogy 2035-től a kipufogógáz CO2-kibocsátását 90%-kal csökkentsék a 2021-es szinthez képest, nem pedig 100%-kal, ahogy azt ma előírják.

A strasbourgi intenzív biztosok közötti viták után elfogadott felülvizsgálat – amely néhány órával meghosszabbította a csomag bemutatásának határidejét – tehát teret hagy a 2035 utáni piacon a belső égésű motorral, plug-in hibrid hajtással és hatótávnövelővel felszerelt járművek forgalmazásának, nem csak az elektromos vagy hidrogénhajtású járműveknek.

Az autóipari óriásoknak a fennmaradó 10% kibocsátást olyan „kreditekkel” kell ellensúlyozniuk, amelyeket alacsony kibocsátású, „európai gyártású” acél felhasználásával halmozhatnak fel a járművek gyártásához, vagy fenntartható üzemanyagok, például e-üzemanyagok és fejlett bioüzemanyagok használatával. Feltéve – pontosít a Berlaymont-palota –, hogy nem élelmiszer-eredetű bioüzemanyagokról van szó. Az uniós becslések szerint a 2035 utáni piacon 30-35%-os arányban engedélyeznek majd nem teljesen elektromos járműveket.

„Európa továbbra is az élen jár a tiszta gazdaság felé tartó globális átmenetben” – biztosította az uniós végrehajtó testület vezetője, Ursula von der Leyen, mintegy jelezve, hogy a felülvizsgálat nem fogja aláásni az EU átmeneti céljait. Ami Strasbourg felől érkezett, az azonban „rést üt az ideológia falán” – Adolfo Urso, a vállalatokért és a made in Italy-ért felelős miniszter szavaival élve –, aki Róma szerepét hangsúlyozta a technológiai semlegesség elvéért folytatott küzdelemben, amelyet ma már az átdolgozott szabályok is elismernek.

Mindazonáltal „túl kevés” – Emanuele Orsini, a Confindustria elnöke szerint, aki sürgeti az EU-t, hogy „hagyjon fel a félmegoldásokkal: dolgokat kell tenniük, és ma nem teszik meg azokat”. A Stellantis úgy véli, hogy a döntés első lépés, amely azonban „nem kezeli érdemben azokat a kérdéseket, amelyekkel az ágazat szembesül”, különösen a haszongépjárművek esetében, miközben értékelik a kisautók számára nyújtott támogatást (december 16.).