go to the original language article
SZÓFIA – Az Európai Unió (EU) körülbelül a külső finanszírozás 90 százalékát biztosítja Bulgáriában – derül ki az átmenet óta nyújtott vissza nem térítendő külföldi támogatásról szóló kutatásból, amelyet a Piacgazdasági Intézet (IPI) készített. A kutatást az Európa Házban mutatták be Szófiában.
Az IPI elemzése különböző, nyilvánosan hozzáférhető forrásokra támaszkodik, és Bulgária külső támogatását vizsgálja, a nemzeti társfinanszírozás nélkül, továbbá nem állítja, hogy értékeli a kifizetések felhasználásának hatékonyságát – mondta az IPI vezető közgazdásza, Лъчезар Богданов. Az adatok azt mutatják, hogy a külső támogatás az EU‑hoz való csatlakozásunk után növekszik, ami az ország gazdaságának növekedésével is összefügg.
1989-től 2024 végéig Bulgária (konzervatív becslések szerint) mintegy 70 milliárd leva támogatást kap, és előzetes becslések szerint csak 2025-re további hat–hét milliárd leva várható – mondta Богданов. Az elmúlt évtizedben ez a bruttó hazai termék éves átlagának mintegy 3 százalékát teszi ki. Az EU‑hoz való csatlakozás után ez a finanszírozás a konszolidált költségvetés bevételeinek körülbelül 7 százalékához járul hozzá.
Az adatok ciklikusságot is mutatnak az uniós költségvetési források felhasználásának irányításában – abban az utolsó évben, amikor azokat el lehet költeni, csúcsok figyelhetők meg, amelyeket Богданов a bolgár kormány, a közigazgatás és az önkormányzatok gyengeségeként értékel az eszközök kezelésében, mert szerinte logikusabb lenne az eszközök egyenletes felhasználása.
Az adatok szerint a vissza nem térítendő finanszírozás legnagyobb része – több mint 30 százalék, vagyis csaknem egyharmada – a mezőgazdaságba kerül. Богданов elmondta, fontos elképzelni, mit jelent 30 százalék 70 milliárd levából erre az időszakra, hozzátéve, hogy ez hatalmas beruházás a bolgár mezőgazdaságba, és minden elemzőnek és bolgár adófizetőnek fel kell tennie a kérdést, mennyiben járul ez hozzá a hatékonyabb mezőgazdasághoz az országban.
A források 10–15 százaléka a közlekedési infrastruktúrára, a településfejlesztésre és a vidéki térségekre, a környezetvédelemre, a versenyképességre és az innovációra jut, közel 10 százalék pedig az emberi erőforrásokra. Látható, hogy a társadalmi‑gazdasági élet minden területe részesült vissza nem térítendő külső finanszírozásban. A források gyakorlatilag mindenhová eljutottak – jegyezte meg Богданов.
Az IPI elemzése Bulgária egyéb finanszírozási forrásait is vizsgálja – az Európai Gazdasági Térség pénzügyi mechanizmusának programjait (Norvégia, Izland, Liechtenstein), amelyek esetében a 2014–2021-es programozási időszakban az eszközök elérik a 222 millió levát. A legtöbb forrás a szegénység csökkentését és a regionális fejlesztést célzó programra, valamint az igazságügyi programra irányult – programonként több mint 50 millió leva. A bolgár civil társadalom támogatása a civil szervezetek számára létrehozott programokon keresztül valósul meg – ez a 2014–2021-es időszak teljes tervezett költségvetésének mintegy 7 százalékát teszi ki – áll az elemzésben.
Örülök, hogy az EU a szolidaritásán keresztül az, amely a legtöbbet járult hozzá Bulgária fejlődéséhez a ’90‑es évektől napjainkig – mondta az Európai Bizottság országos képviseletének vezetője, Йорданка Чобанова. Hozzátette, hogy ez egy olyan erőforrás, amely minden adófizetőtől származik, és hozzáadott értéke a megvalósuló konkrét projektekben, a megvalósult vagy éppen elmaradt hasznokban jelenik meg. (december 15.)