Brüsszel (dpa) – Az uniós tagállamok külügyminiszterei új szankciókat fogadtak el a úgynevezett orosz árnyékflottához kapcsolódó vállalatok és személyek ellen. Amint a tagállamok tanácsa közölte, a büntetőintézkedések az Egyesült Arab Emírségekben, Vietnámban és Oroszországban székhellyel rendelkező hajózási társaságokat érintenek. Emellett olyan üzletembereket is szankcionálnak, akik közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban állnak a nagy állami orosz olajvállalatokkal, a Rosnefttel és a Lukoillal.
Az érintett szereplőknek most be kell fagyasztaniuk az EU-ban meglévő vagyonukat. Emellett az uniós polgároknak és vállalatoknak tilos számukra pénzeszközöket rendelkezésre bocsátaniuk. Az érintett személyek ellen ezen felül uniós beutazási tilalmat is elrendelnek.
A következő napokban további mintegy 40 tankert is fel kell venni azon hajók listájára, amelyek többé nem futhatnak be európai kikötőkbe, és nem is biztosíthatók. Így a jövőben mintegy 600 hajó lenne érintett a büntetőintézkedésekkel. A listát a jövőben havonta kell kiegészíteni – mondta az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas a külügyminiszteri találkozót követő sajtókonferencián.
Az árnyékflotta Oroszország válasza az olajárplafonra
Az úgynevezett árnyékflotta révén Moszkva évek óta megpróbálja megkerülni az Ukrajna nyugati támogatói által bevezetett árplafont az orosz olajra. Ehhez többnyire elavult hajókat és különféle módszereket használnak az olajszállítmányok eredetének elrejtésére. Előfordul, hogy a műholdas automatikus hajóazonosító rendszer (AIS) transzponderét kikapcsolják vagy manipulálják, néha pedig a tengeren, tankerhajók között rakodják át az olajat.
Az Európáért felelős német államminiszter a Külügyminisztériumban, Gunther Krichbaum azt mondta, az árnyékflotta jelentette fenyegetés kézzelfogható. Ezért tovább kell fellépni ellene. Krichbaum a német külügyminiszter, Johann Wadephul helyetteseként utazott Brüsszelbe az uniós találkozóra. (december 15.)
go to the original language article
