go to the original language article
A kiberfenyegetések egyre gyakoribbá és összetettebbé válnak, a digitális infrastruktúra ellenálló képessége és a kiberbiztonsági szakemberek, akiknek megvannak a képességeik és tudásuk ezeknek a változó fenyegetéseknek a leküzdésére, soha nem volt ennyire sürgető.
A 2022-es nyugat-balkáni széleskörű kiber támadásokra válaszul az Európai Unió elindította a „Gyors válaszintézkedések a kiberbiztonságért Albániában, Montenegróban és Észak-Macedóniában 2.0” projektet, amelyet az e-Kormányzás Akadémia (eGA) valósít meg.
A projekt szorosan együttműködött az Albániai Nemzeti Információs Ügynökséggel (AKSHI) és az Albániai Elektronikus Tanúsítványok és Kiberbiztonsági Hatósággal (AKCESK) a kiberbiztonsági operatív kapacitások kiépítése és bővítése érdekében.
Mindkét intézmény központi szerepet játszik Albánia kiberbiztonságában, 24/7 központként működve, ahol a kiberbiztonsági szakemberek folyamatosan figyelik, azonosítják és reagálnak a valós idejű fenyegetésekre.
„Büszkék vagyunk arra, hogy ezen projekt révén az albán kiberbiztonsági intézmények, az AKSHI és az AKSK, hozzáférést nyertek világszínvonalú kiberbiztonsági szoftverekhez. Olyan eszközök, mint a GreyNoise, Acunetix és Cognyte Luminar, lehetővé teszik számukra, hogy gyorsabban azonosítsák a fenyegetéseket, csökkentsék a hamis pozitívumokat, és hatékonyan reagáljanak a komplex kiberkockázatokra” – mondta Merle Maigre, a Kiberbiztonsági Kompetencia Központ vezetője és a „Gyors válasz a kiberbiztonságra 2.0” projekt csapatának vezetője.
Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kiberellenállás megerősítése nem csupán fejlett eszközök biztosításával valósul meg, hanem szükséges, hogy a helyi intézmények tudással, képességekkel és a szükséges operatív készségekkel rendelkezzenek a mai komplex fenyegetések kezelésére.
A Nemzeti Kiberbiztonsági Hatóság (AKSK) küldetése, hogy biztonságos digitális környezetet garantáljon az intézmények, a kritikus szektorok és az albán állampolgárok számára.
„Korábban a beérkező adatok elemzése és az incidensekkel való összekapcsolás manuálisan, szétválasztott rendszerekben történt, ami gyakran késleltette a válaszadást. Az elemzőknek elszigetelt eszközökre és korlátozott kapacitásra kellett támaszkodniuk a struktúrák azonosításához. Nem létezett egy strukturált rendszer az információk gyűjtésére nyílt forrásokból, vagy a mély- és sötét weben való rosszindulatú viselkedés monitorozására, ami lehetővé tette volna a lehetséges támadások azonosítását az albán intézmények ellen” – magyarázta Esmeralda Kazia, az AKSK Incidens Monitoring és Reagálási Igazgatóságának vezetője.
Kazia rámutatott, hogy ez az új infrastruktúra lehetővé tette az AKSK számára, hogy áttérjen a széttagolt és részben manuális folyamatokról egy teljesen központosított rendszerre, amely folyamatos monitorozást, a beérkezések kategorizálását és gyors reagálást biztosít az incidensekre.
Négy nagy teljesítményű VxRail szerver biztosításával az AKSK most egy ellenálló és skálázható alapot rendelkezik, amely támogatja az adatok központosítását és a nemzeti eszközök védelmét. A projekt emellett hozzáférést biztosít a fenyegetésekről szóló intelligencia platformhoz, a Cognyte Luminarhoz, amely láthatóságot nyújt a hálózat több rétegében, lehetővé téve az elemzők számára, hogy nyomon követhessék a mutatókat és a kompromittálódást, valamint figyelemmel kísérjék a fenyegetéseket vagy gyanús viselkedéseket.
Ez lehetővé teszi a lehetséges kockázatok azonosítását a kritikus infrastruktúrával szemben, és valós idejű értesítéseket ad a rosszindulatú szereplőkről, akik az albán digitális térre céloznak.
Ezen kívül a projekt jelentősen növelte az Albániai Nemzeti Információs Ügynökség (AKSHI) kapacitásait, segítve a rosszindulatú tevékenységek elleni speciális programok kidolgozását, valamint a szakértők képzését.
„Különböző tevékenységek révén, mint például workshopok, szimulációk és regionális képzések, a projekt javította a kiberbiztonsági szakemberek technikai képességeit, elméleti tudást és gyakorlati tapasztalatot biztosítva számukra. A biztonság további megerősítése érdekében intézményünk számára két rendszert biztosítottak: az Acunetixet, amely a weboldalak forráskódját vizsgálja a gyenge és sebezhető pontok azonosítása érdekében, valamint a GreyNoise-t, egy intelligencia platformot, amely az IP-címeket azonosítja, ahol rosszindulatú tevékenység figyelhető meg. Ezek a rendszerek növelik a személyzet hatékonyságát, integrálódnak a meglévő megoldásokkal, és standardizálják az incidensek jelentésének folyamatát” – hangsúlyozta Enis Ylli, az AKSHI e-Kormányzati Rendszerek és Infrastruktúra Kiberbiztonsági Monitoring és Védelmi Igazgatóságának vezetője.
Ylli elmagyarázta, hogy a GreyNoise átfogó információkat nyújt a rosszindulatú szereplőkről, gazdagítva az adatokat a tevékenységek helyével és típusával.
„Lehetővé teszi számunkra, hogy proaktív védelmet építsünk a SIEM/SOAR platformjainkon, támaszkodva az Acunetix által azonosított gyenge pontokra. Az integrációjuk a meglévő megoldásokkal kiterjeszti a technikai védelmi intézkedések körét, lehetővé téve a hatékony reagálást mind a kifinomult, mind az államilag támogatott, szerény szereplőkkel szemben” – tette hozzá.
Szerinte a mesterséges intelligencia felgyorsítja a valós idejű intézkedéseket, és jelentősen növeli a kiber támadások mértékét és kifinomultságát. Ez egy folyamatos harcot eredményez, ahol a nemzetközi konfliktusok átlépik a regionális határokat, és a védelmi mechanizmusok ismeretlen fenyegetésekkel és innovatív technológiákkal néznek szembe.
A projekt keretében biztosított rendszerek javítják a meglévő megoldásokat, növelve az interakciót és javítva a működési hatékonyságot.
Ezen stratégiai támogatás révén Albánia most jobban fel van készülve a digitális frontok biztosítására, összhangban az EU kiberbiztonsági szabványainak, és hozzájárul a regionális és határokon átnyúló információcseréhez.
A „Gyors válaszintézkedések a kiberbiztonságért Albániában, Montenegróban és Észak-Macedóniában 2.0” projekt az Európai Unió által indított kezdeményezés, amelyet az e-Kormányzás Akadémia (eGA) valósít meg, válaszul a 2022-es nyugat-balkáni széleskörű kiber támadásokra. A projekt a korábbi hasonló erőfeszítések folytatásaként jött létre. (2023. október 3.)