Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Brüsszel – Az Európai Bizottság október 13-án bejelentette, hogy jóváhagyta, hogy a román állam 24 millió euróval (118,6 millió lejjel) támogassa a tengeri és belvízi kikötőibe történő beruházásokat az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben.
Az uniós testület közleménye szerint a támogatási programot a Bizottság által 2023. március 9-én elfogadott ideiglenes válság- és átállási keret alapján hagyták jóvá, amelynek célja a zöld átállás felgyorsítása és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban hozott intézkedések támogatása.
Románia az ideiglenes válság- és átállási keret alapján 24 millió euró (118,6 lej) összegű programot jelentett be a Bizottságnak, amelynek célja a kikötőket üzemeltető magánvállalatok támogatása Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben.
A támogatást korlátozott értékű vissza nem térítendő hitelek formájában kapják meg a kedvezményezettek. A részben kohéziós alapokból finanszírozott intézkedés segíti a kikötők üzemeltetőit javítani az Ukrajna-EU szolidaritási folyosó működésén.
Online platform a félretájékoztatás ellen
Bukarest – Az Európai Bizottság romániai képviselete új, a félretájékoztatás elleni küzdelemnek szentelt online platformot indított „trUE – A meztelen igazság” címmel.
A platform cikkeket, esettanulmányokat, influenszerek által készített videókat és az iskolai órákon használható tananyagokat gyűjt egybe.
A platform az olvasókkal való interakciót is ösztönzi. Az érdeklődők csatlakozhatnak a kezdeményezéshez, vagy a comm-rep-ro-true@ec.europa.eu címen bejelenthetik az Európai Unióval kapcsolatos félretájékoztatásokat.
A platformon a tanároknak szóló iránymutatások és az „egészséges” online viselkedést ösztönző módszerek is helyet kapnak.
A Standard Eurobarometer 98 közvélemény-kutatás adatai azt mutatják, hogy a romániaiak 65 százaléka szerint a demokrácia szempontjából problémát jelentenek a valóságot eltorzító, vagy hamis információk.
„Azt szeretnénk, hogy a »trUE – A meztelen igazság« olyan alapvető eszközöket biztosítson, amelyek segítségével a lehető legtöbb romániai állampolgár azonosítani tudja a nyilvánosság előtt megjelenő, a valóságot elferdítő információkat az Európai Unióról, és nemcsak. Ingyenes online forrásokat kínálunk a félretájékoztatás elleni küzdelemre, többek között tanárok által az osztálytermekben használható anyagokat, információkat a megcáfolt mítoszokról, influenszerek által készített videós podcastokat, amelyek segítenek az olykor túl szakszerű információkat »lefordítani« érthető nyelvre” – nyilatkozta Ramona Chiriac, az Európai Bizottság romániai képviseletének vezetője.
A 2022. november 16-án hatályba lépett digitális szolgáltatásokról szóló rendelettel az Európai Unió „egyértelmű” lépéseket tesz a dezinformáció terjedése ellen. Az EU együttműködik az online platformokkal, hogy ösztönözze őket a hivatalos források népszerűsítésére, a hamisnak vagy félrevezetőnek ítélt tartalmak szankcionálására, valamint a törvénytelen és az emberek egészségét vagy testi épségét veszélyeztető tartalmak törlésére. (október 16.)
Magyarország „jelezte”, hogy több földgázt vásárolna Romániától az Oroszországtól való függőség csökkentése érdekében
Budapest – Novák Katalin magyar köztársasági elnök Klaus Iohannis román államfővel lezajlott budapesti találkozója után kijelentette, hogy Magyarország „jelezte”, hogy több földgázt kíván vásárolni Romániától, hogy csökkentse az Oroszországtól való függőségét, és véleménye szerint az Európai Uniónak anyagilag támogatnia kellene a Neptun Deephez hasonló projekteket.
Az újságírók azon kérdésére, hogy Magyarország tárgyalásokat folytat-e Romániával a Neptun Deep keretében kitermelt földgáz egy részének megvásárlásáról, a magyar elnök azt mondta, hogy ezzel a romániai projekttel „egy új lehetőség nyílik” országa számára, hogy diverzifikálja ellátási forrásait.
„Örülök, hogy ez a beruházás elindult. Úgy gondolom, jó lenne, ha ezt a beruházást európai alapok is segítenék, hogy megvalósulhasson. Jelzem, hogy Magyarország még több gázt szeretne vásárolni, mert ezzel tovább diverzifikálhatnánk a jelenlegi energiaforrásainkat, és csökkenthetnénk az Oroszországtól való függőségünket. Tárgyalásokat folytatunk ebben az ügyben” – mondta Novák Katalin.
Klaus Iohannis elnök kijelentette, hogy „Románia fontos energiapartnerré és beszállítóvá válhat Magyarország számára”.
„Románia szárazföldi földgázkészletekkel is rendelkezik, de az utóbbi időben jelentős készleteket találtak a felségvizekben, a part menti területen is. Egy európai és egy romániai vállalat alkotta társulás tervez ott beruházást. (…) Románia Magyarország számára fontos energiapartnerré és beszállítóvá válhat” – mondta a román elnök. (október 11.)
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.