go to the original language article
Prága – Az Európai Unió nyugat-balkáni országokkal történő bővítéséről szóló tárgyalások a cseh miniszterelnök, Andreje Babiše (ANO) szerint feleslegesen sokáig tartanak. Ezt Brüsszelbe indulása előtt mondta az újságíróknak, ahol ma este részt vesz az EU és a nyugat-balkáni államok csúcstalálkozóján. Szerinte jobb lenne, ha ezek az országok először a schengeni övezethez csatlakoznának.
Az unióhoz való csatlakozásra Albánia, Bosna és Hercegovina, Montenegró, Koszovó, Észak-Macedónia és Szerbia törekszik. „Én mindig is azt az álláspontot képviseltem, hogy ezeket az országokat először a schengeni térségbe kell felvenni. Ez biztonsági kérdés, hogy Európát a külső határon védjük, és csak azután tárgyaljunk az Európai Unióhoz való csatlakozásról” – mondta Babiš. Szerinte a csatlakozási tárgyalások „iszonyúan sokáig tartanak”. „Néha az az érzésem, hogy ez alatt a négy év alatt semmi sem változott” – véli Babiš, aki múlt héten négy év után tért vissza a miniszterelnöki tisztségbe.
A Nyugat-Balkán uniós integrációjának folyamata azután vett nagyobb lendületet, hogy 2022-ben megkezdődött az orosz invázió Ukrajna ellen. Az uniós tisztségviselők ezt elsősorban azzal indokolják, hogy ez a régió, amely hajlamos az instabilitásra, stratégiai jelentőséggel bír az EU számára. A hat nyugat-balkáni ország közül a legelőrehaladottabb fázisban Montenegró van, amely már a jövő évben szeretné lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, és 2028-ban belépni az unióba.
Babišt csütörtökön az első Európai Uniós csúcstalálkozó várja a kormányfővé történt kinevezése óta. A csütörtöki, huszonhetekből álló csúcs fő témájának Ukrajna finanszírozásáról szóló tárgyalást tartja. Babiš szerint az Európai Uniónak Ukrajna számára a múltbelihez hasonlóan, vagyis a pénzpiacokon felvett hitellel kellene biztosítania a forrásokat. A másik lehetőség, amelyet az európai vezetők mérlegelni fognak, a befagyasztott orosz vagyonokkal fedezett reparációs hitel. Ezt azonban Babiš inkább a háború befejezése utáni jóvátételre használná fel. „Egyértelmű, hogy Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie, egyértelmű, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és meg kell fizetnie a károkat” – mondta a mai brüsszeli indulás előtt. (december 17.)