go to the original language article
BELGRÁD – Az Európai Unió szerbiai delegációjának vezetője, Andreas von Bekerat fontosnak értékelte, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök nyilatkozatában – amelyben bejelentette, hogy nem vesz részt az EU – Nyugat-Balkán csúcstalálkozón – egyértelműen hangsúlyozta azt az üzenetet, hogy Szerbia folytatja európai útját mindaddig, amíg ő az elnök.
Bekerat hozzátette, hogy az EU kívánsága az volt, hogy Vučić Brüsszelben legyen a csúcstalálkozón. „Figyelmesen tudomásul vettem Vučić elnök tegnap esti megjegyzéseit. És természetesen szerettük volna, ha Vučić elnököt láthatjuk a brüsszeli találkozón. De úgy gondolom, hogy ami számomra valóban kulcsfontosságú üzenetként megmaradt a megjegyzéseiből, az az ő nagyon-nagyon egyértelmű hangsúlyozása annak a ténynek, hogy amíg ő az elnök, Szerbia folytatja útját az Európai Unió felé” – mondta az EU szerbiai delegációjának vezetője.
Bekerat ezt a „Stratégiai folyamatok” című éves nemzetközi konferencián jelentette ki, amely az Európai Politikai Közösségnek, annak helyének a kortárs európai stratégiai architektúrában, valamint a régió országai számára betöltött jelentőségének volt szentelve, a Stratégiai Tanulmányok Fóruma szervezésében az Európai Házban. Hangsúlyozta, hogy nagyra értékeli Vučić elnök és az európai integrációs parlamenti bizottság elnöke, Elvira Kovač erős elkötelezettségét Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatával kapcsolatban. „Most valóban azt várom, hogy ez az elkötelezettség konkrét tevékenységekben is megnyilvánuljon a reformok végrehajtása terén” – üzente. Bekerat a Szerbia által megnyitni várt 3. klaszterről szólva emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság már 2021-ben megerősítette, hogy Szerbia teljesítette a technikai feltételeket, de most a tagállamok kezében van a döntés, és ők kedden nem tudtak ebben megegyezni. Elmondta, hogy a kérdéshez jövőre ismét visszatérnek, és hozzátette, hogy a jogállamiság és az alapvető jogok területén elért előrelépés jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy a tagállamok könnyebben hozzanak pozitív döntést a 3. klaszter megnyitásáról.
Mint mondta, ahogyan azt a Szerbia és az EU közötti tárgyalási keret is rögzíti, a csatlakozási folyamat dinamikája elsősorban a jogállamiság és az alapvető jogok területén végrehajtott reformokra, valamint a Pristinával való kapcsolatok normalizálásában elért előrehaladásra fog épülni és az határozza meg. A reformokat illetően – az év elején bemutatott éves jelentéssel összhangban – elmondása szerint nagy érdeklődéssel várják a reformok felgyorsítását minden területen, de leginkább a jogállamiság és az alapvető jogok területén, beleértve az igazságszolgáltatás függetlenségét, az ügyészség autonómiáját, a választási reformokat. Hozzátette, hogy az éves jelentésben az áll, hogy a jogállamiság és az alapvető jogok területén megtorpanás következett be, és éppen ezért rendkívüli fontosságú, hogy ezeken a területeken a reformok felgyorsulása legyen látható. (december 17-)