Brüsszel elismeri, hogy Portugália „az egyik leginkább érintett ország” az EU lakásválságában

Az európai lakhatási biztos, Dan Jørgensen a hét végén Lisszabonba látogat, és elismeri, hogy Portugália „az egyik legsúlyosabban érintett ország” az Európai Unió (EU) lakhatási válsága által, és eszközöket ígér a rövid távú szálláshelyek ellenőrzésére.
„A látogatás egy része a lakhatásra fog összpontosítani. Nem kétséges, hogy Portugália az egyik olyan tagállam, amelyet a legsúlyosabban érint a lakhatási válság. Találkozni fogok polgármesterekkel, miniszterekkel és más releváns szereplőkkel, hogy megvitassuk az imént bemutatott tervet, és elemezzük, miként tudjuk biztosítani, hogy azt úgy hajtsák végre, hogy az természetesen a lehető legjobb módon segítse Portugáliát” – mondta Dan Jørgensen a Lusa hírügynökségnek és más európai médiumoknak Brüsszelben, a látogatást megelőzően.
A területért felelős európai biztos szerint „a téma fontos része a rövid távú bérbeadás”, amely területen az Európai Bizottság „azon fog dolgozni, hogy jobb eszközöket adjon a helyi hatóságok kezébe a rövid távú bérbeadások által sok helyen jelentkező kihívások kezelésére”, egy olyan javaslat keretében, amelyet még ebben az évben bemutatnak.
„Egyfajta ‘fehér listát’ készítünk azokról az intézkedésekről, amelyeket a nagy lakhatási nyomás alatt álló területeken lehet alkalmazni” – tette hozzá Dan Jørgensen.
Az illetékes elmagyarázta, hogy például „jogi formákról van szó annak meghatározására, mi minősül lakhatási nyomás alatt álló övezetnek”, és „ezekre a kritériumokra alapozva lehet majd alkalmazni a különböző intézkedéseket, amelyeket fel fogok venni erre a listára”.
A Lusának és más európai médiumoknak adott nyilatkozataiban Dan Jørgensen rámutatott „a valódi szükségre, hogy többet tegyünk az Európában elérhető árú lakhatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében”.
Múlt év decemberében az Európai Bizottság javasolta az első, uniós szintű tervet az elérhető árú lakhatás előmozdítására.
Az európai terv tartalmaz egy stratégiát a lakásépítésre (a lakatlan ingatlanokra, valamint az épületek felújítására és átalakítására összpontosítva), az építési szabályok egyszerűsítését (például az engedélyekét) és az állami támogatási szabályok felülvizsgálatát (megkönnyítve a tagállamok számára az elérhető és szociális lakhatásba történő beruházást).
A terv kiterjed továbbá az európai források megerősítésére (az EU hosszú távú költségvetéséből, a kohéziós politikából, az InvestEU programból és az Európai Beruházási Banktól), az ingatlanspekuláció elleni küzdelemre (nagyobb átláthatósággal az ágazatban) és egy új, a rövid távú szálláshelyekre vonatkozó törvényre (jogi kerettel a helyi hatóságok számára a fellépéshez).
Az egyik intézkedés egy pán-európai befektetési platformra (állami és magán) vonatkozik, amely évente 10 milliárd eurót csatornázna át.
Az Európai Bizottság emellett eszközöket kíván adni az országoknak és a helyi hatóságoknak a rövid távú szálláshelyek korlátozására, amelyek nyomást gyakorolnak a lakásárakra, abban a törvényben, amelyet még ebben az évben javasolni fog.
A következő 10 évben az EU-nak évente mintegy 650 ezer új lakást kell építenie, ami évi 150 milliárd eurónyi állami és magánberuházást jelent.
Az Európai Unió lakhatási válsággal néz szembe, különösen olyan országokban, mint Portugália, ahol a lakás- és bérleti díjak jelentősen emelkedtek, megnehezítve az elérhető árú lakhatáshoz való hozzáférést, különösen a fiatalok és az alacsony jövedelmű családok számára.
Brüsszel becslése szerint a lakásárak Portugáliában 25%-kal túlértékeltek, ami a legmagasabb arány az Európai Unióban.