Brüsszel sajnálja az EU–Mercosur-megállapodás Európai Bíróság elé utalását

BRÜSSZEL – Az Európai Bizottság ma sajnálatát fejezte ki az európai parlamenti képviselők azon döntése miatt, hogy az EU–Mercosur-megállapodást az Európai Bíróság vizsgálatának vessék alá, és tagadta, hogy a felvetett kérdések indokoltak lennének, ígéretet téve arra, hogy tovább dolgozik a témán.
„A Bizottság mélyen sajnálja” az Európai Parlament döntését, hogy véleményt kér az Európai Unió Bíróságától (EUB) az EU és a Mercosur közötti partnerségi megállapodás, valamint az ideiglenes kereskedelmi megállapodás jogalapjáról.
A Bizottság kereskedelmi szóvivőjének, Olof Gillnek a közleménye szerint az európai parlamenti képviselők döntése – amelyet 334 igen, 324 nem szavazattal és 11 tartózkodással fogadtak el – „a Bizottság meggyőző álláspontja szerint a megállapodással kapcsolatban az EP indítványában felvetett három kérdés nem megalapozott”. A Bizottság most a Tanáccsal és az európai parlamenti képviselőkkel egyeztet, mielőtt dönt a következő lépésekről.
Az EP-határozatban megfogalmazott kételyeket elemezve Brüsszel biztosította, hogy a jogi architektúrát illetően az érintett szövegeket az uniós szerződésekben előírt eljárásoknak megfelelően tárgyalták és írták alá, a Bizottság pedig „szoros együttműködésben dolgozott a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel, teljes átláthatósággal, tiszteletben tartva az uniós intézmények közötti hatáskörmegosztást”.
A nem jogsértésen alapuló panasztételi mechanizmussal kapcsolatban – mint például a visszalépés tilalmának elve és a környezeti és munkaügyi normákhoz kapcsolódó előnyök visszavonása – Gill kiemelte, hogy ez „nem használható fel a Mercosur-országok [Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay] részéről arra, hogy nyomást gyakoroljanak az EU-ra olyan jogszabályok kihirdetésével vagy alkalmazásával szemben, amelyek politikai céljaikat szolgálják”, és hogy ez „kizár minden olyan lehetőséget, hogy a testület bármelyik felet intézkedései módosítására kérje”.
Brüsszel azt is hangsúlyozta, hogy sem a partnerség, sem az ideiglenes kereskedelmi megállapodás nem fogja veszélyeztetni az elővigyázatosság elvének alkalmazását, és nem csökkenti a Mercosurból származó mezőgazdasági import ellenőrzésére és auditálására vonatkozó intézkedéseket.
„Ezt megerősíti mind a megállapodás szövege (az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekről, valamint a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetekben), mind pedig a Bizottság nyilatkozata az importált és ellenőrzött agrár-élelmiszeripari termékekre alkalmazandó termelési normákról és ellenőrzésekről” – fogalmazott.
A Bizottság szerint az EP által a 25 év alatt lezárt, és január 17-én hivatalosan aláírt megállapodással kapcsolatban képviselt álláspont „olyan pillanatban születik, amikor az uniós termelőknek és exportőröknek sürgősen szükségük van új piacokhoz való hozzáférésre, és amikor az EU-nak teljesítenie kell diverzifikációs napirendjét, és bizonyítania kell, hogy továbbra is megbízható és kiszámítható kereskedelmi partner”.
Szintén ma a mezőgazdasági és tengerészeti miniszter, José Manuel Fernandes Lisszabonban azt mondta, hogy az EP-határozat „késleltetni fogja a megállapodást”.
A kormánytag, aki a mezőgazdasági bizottság meghallgatásán beszélt, azt is kijelentette, hogy a „döntés jogszerű, és semmi sem kérdőjelezi meg a megállapodást”.
Korábban José Manuel Fernandes már elmondta, hogy megérti: akik az „büszkén egyedül” hozzáállást kedvelik, soha nem állhatnak e megállapodás, egy nyitott gazdaság mellett.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az EU–Mercosur-megállapodás védelmet nyújt a gazdálkodóknak olyan védzáradékokkal, ellenőrzéssel és viszonossággal, amelyek jelenleg nem léteznek az importban, sem egyetlen más megállapodásban sem.
Franciaországhoz és Lengyelországhoz hasonló országok határozottan ellenzik az Európai Bizottság és a Mercosur között létrejött üzletet, amelyet az egész EU-ban a gazdálkodók is kifogásolnak. (26.01.21.)