Bukarest – Az adórendszer alapos elemzésének, jelentős reformoknak és az adóigazgatás digitalizálásának hiányában az adózás módosításai nem fognak előnyökkel járni – véli Daniel Anghel, a PwC Románia pénzügyi tanácsadó cég adóügyi részlegének vezetője.
A szakember szerint az államfő bérénél nagyobb fizetésekre kivetett többletadónak semmilyen gazdasági vagy társadalmi értelme nincs: a bevezetése nem eredményezne olyan költségvetési bevételeket, amelyek legalább részben megoldanák a költségvetési deficit problémáját, és nem lenne méltányos az adófizetőkkel szemben sem, amíg a küszöbértéket önkényesen, gazdasági modellezés nélkül állapítják meg. Másfelől szerinte a progresszív adózás nem vezethető be a közeljövőben az adóigazgatás alapos reformja nélkül, mert a jelenlegi rendszer nincs felkészülve az adóbevallások millióinak kezelésére, az alkalmazását pedig feltétlen meg kell előznie a román gazdaság számára optimális adózási lehetőségeket feltáró tanulmánynak. „Az adórendszer alapos elemzésének, jelentős reformoknak és az adóigazgatás digitalizálásának hiányában az adózás módosításai nem fognak előnyökkel járni” – szögezte le Daniel Anghel.
A szakember szerint a jövőbeni romániai adóváltozásokról szóló vitáknak figyelembe kell venniük azt, hogy az adóigazságosság és a költségvetési bevételek növelése csak az adóigazgatás reformja és az adózók körének jogszabálymódosítással történő bővítése révén érhető el.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány a pénzügypolitikai döntéseit a Világbank jelentésére fogja alapozni, mivel az országos helyreállítási terv szerint az adóreform révén a költségvetési bevételek GDP-hez viszonyított arányának 3 százalékponttal kell növekedniük 2026-ig.
Daniel Anghel szerint a Világbank már a múlt végén továbbította a kormánynak a jelentést, amit eddig nem hoztak ugyan hivatalosan nyilvánosságra, de kiszivárgott a sajtóba, és a létezését nem tagadták a hatóságok – tette hozzá. Elmondta, hogy jómaga egy sor lehetséges adóreformot tudna javasolni, de egyik sem valósítható meg az Országos Adóhatóság megreformálása és digitalizálása nélkül.
„A kormánynak egységesen kell kezelnie az adó- és a költségvetési politikát, és ki kell számítania minden egyes lehetséges döntésének a hatását (…) 2022-ben a bérekre és nyugdíjakra fordított kiadások a GDP mintegy 20 százalékát érték el, míg az az állam adóbevételei a GDP mintegy 27 százalékát. Ezt a költségvetési egyensúlyhiányt nem rögtönzött intézkedésekkel, hanem a adó- és költségvetési politikája egészének újragondolásával lehet korrigálni” – szögezte le a PwC Románia szakértője.
A Világbank ajánlásai
A szakember szerint a Világbank jelentésébe foglalt fontosabb ajánlások a munkajövedelmek adóterhelésének reformjára vonatkoznak. A nemzetközi pénzintézet megfontolandónak tartja a progresszív személyi jövedelemadó bevezetését a munkajövedelmekre, valamint az adózók körét szűkítő különböző kivételek, mentességek törlését.
A Világban továbbá javasolja a tőkejövedelmek adóztatásának reformját a hatékonyság és az igazságosság növelése érdekében, az ingatlanadóztatás javítását a területalapúról a piaciérték-alapú rendszerre való áttéréssel, a társaságiadó-kedvezmények reformját a hatékonyság és az átláthatóság javítása érdekében, valamint a kedvezményes áfakulcsok törlését.
Az adóreformokat az állami kiadások reformjával együtt kell végrehajtani a költségvetés fokozatos konszolidálása érdekében. Az utóbbi intézkedések közé tartozik a nyugdíjrendszer reformja (beleértve a különleges nyugdíjak reformját), a közalkalmazotti bérek átalakítása és a programalapú költségvetés fokozatos bevezetése. (május 4.)
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.