go to the original language article
Minden eszköz az asztalon van annak érdekében, hogy az USA-t rávegyék, hogy hátráljon a vámokra és Grönland átvételére vonatkozó fenyegetéseitől.
Ezt mondja az uniós gazdasági biztos, Valdis Dombrovskis.
A bejelentés az euróövezeti országok hétfői brüsszeli ülésére érkezve hangzik el.
„Eszközök állnak a rendelkezésünkre. Jelenleg semmit sem vettünk le az asztalról” – mondja Dombrovskis.
Az EU már előkészített 93 milliárd euró értékű ellenvámot amerikai árukra a nyári kereskedelmi megállapodással összefüggésben.
Ezeket a vámokat gyorsan aktiválni lehet első lépésként.
Ez azt jelenti, hogy mintegy 690 milliárd dán korona értékű amerikai áru eshet európai ellenvám alá.
Franciaország elnöke, Emmanuel Macron azonban jóval keményebben akar fellépni Trump ellen.
Macron most az EU eddig soha nem használt, kényszerítés elleni eszközének aktiválását szorgalmazza.
Ezt az EU „kereskedelmi bazukájának” is nevezik, mert ez a legátfogóbb gazdasági beavatkozás, amelyet az EU egy harmadik országgal szemben alkalmazhat.
Két lépcsőben, minősített többséggel fogadható el. Így például Magyarország sem tudja blokkolni.
Az első lépés az, hogy az EU megállapítja, hogy egy tagállam elleni „gazdasági kényszerítés” kísérletéről van szó.
Brüsszelben úgy ítélik meg, hogy ez a kritérium teljesül. Nem utolsósorban Trump legutóbbi, európai országokra kivetendő vámfenyegetései után.
A következő lépés az, hogy az uniós országok vezetői eldöntik, hogy a „bazuka” konkrétan mit célozzon.
Ezt Franciaország és Németország pénzügyminisztereinek kell megvitatniuk hétfőn – közölte a francia adminisztráció a hétvégén.
A legátfogóbb változatban Európa úgy is dönthet, hogy teljesen kizárja az amerikai beszállítókat az EU-ból.
Ez például olyan amerikai digitális óriásokat érinthetne, mint a Microsoft, a Google és az Amazon.
A probléma az, hogy ez egyúttal részben megbéníthatja az európai vállalatokat.
A három vállalat ugyanis uralja az európai felhőmegoldások piacát, ahol az USA az európai piac mintegy 70 százalékát adja.
Ez az egyik oka annak, hogy Európa elsősorban diplomáciai megoldást szeretne.
„Hangsúlyozni kell, hogy az EU továbbra is szolidáris a Dán Királysággal, Grönlanddal és lakosságukkal. Meg fogjuk védeni az uniós országok, valamint Grönland szuverenitásának és területi integritásának elvét. A vámfenyegetések nem elfogadhatóak, mint eszköz e kérdés kezelésére” – mondja Valdis Dombrovskis.
Hangsúlyozza, hogy a cél elkerülni a vámháborút az EU és az USA között Grönland miatt.
„Emlékeznünk kell arra, hogy a Transatlantic Trade and Investment Partnership a világ legnagyobbja. Így nagyon sok a gazdasági veszítenivaló. Európának is, de az USA-nak, valamint az USA vállalatainak és alkalmazottainak is.
Ezért azon kell dolgoznunk, hogy olyan konstruktív megoldást találjunk, amely tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, és figyelembe veszi fontos gazdasági és geopolitikai kapcsolatainkat is” – mondja Valdis Dombrovskis.
Így az EU egyelőre ugyanarra a kiváró pályára lép, amely a nyári kereskedelmi megállapodást megelőző tárgyalásokat is jellemezte.
Az végül 15 százalékos amerikai vámot eredményezett az európai árukra.
Kérdés: Ha az EU most nem mutat erőt Trumppal szemben, hogyan veheti bárki is komolyan az EU-t geopolitikai szereplőként?
„Ez természetesen fontos szempont. Ezért hangsúlyozom azt is, hogy tiszteletben kell tartanunk a nemzetközi jogot, és azon kell dolgoznunk, hogy megvédjük Európa és az USA gazdasági érdekeit. Jelenleg intenzív egyeztetések folynak, és a hét későbbi részében EU-csúcstalálkozó lesz, ahol meg kell vitatnunk a kérdést, és el kell döntenünk, mi legyen az EU válasza” – mondja Valdis Dombrovskis.