da flag go to the original language article
This article has been translated by Artificial Intelligence (AI). The news agency is not responsible for the content of the translated article. The original was published by Ritzau.

Több elutasított menedékkérő hazaküldése, különösen Szíriából és Afganisztánból, úton lehet.

Ezt állítja Magnus Brunner, az EU belügyi és migrációs biztosa.

A bejelentés az EU-tagállamok igazságügyi és belügyminisztereinek keddi találkozójához kapcsolódik.

– Sok önkéntes visszatérés van, különösen Törökországból Szíriába. Amikor kényszerhazaküldésekről beszélünk, különös figyelmet fordítunk a bűnözőkre, akik biztonsági fenyegetést jelentenek.

– Ausztriában működik, és a bűnözőket visszaküldik Szíriába, mondja Magnus Brunner.

Még túl korai tömeges visszaküldéseket végezni a szíriaiak esetében, de ez a jövőben megtörténhet, mondja Magnus Brunner.

– A helyzet Szíriában nem elég stabil a tömeges visszaküldésekhez, de folyamatosan figyelemmel kísérjük a fejlődést.

– Támogatjuk a szíriai kormányt, hogy stabilizálni tudja a helyzetet az országban. Így a visszaküldések a jövőben lehetségesek lesznek, mondja Magnus Brunner.

Ami az afgánokat illeti, jelek vannak arra, hogy az EU-tagállamok talán több embert küldenek vissza.

Németország megállapodást dolgoz ki a Tálibbannal, amely lehetővé teszi a rendszeresebb visszaküldéseket repülőgépen.

Ezt a megállapodást Németország más EU-országok számára is megnyitja, hogy segítséget kapjanak az elutasított menedékkérők visszaküldéséhez.

Ezt az EU Bizottsága is támogatja, állítja Magnus Brunner.

– Ez teljesen összhangban van a Team Europe szellemével, mondja Magnus Brunner, utalva az EU globális cselekvéshez való hozzáállására, ahol az EU-tagállamok segítik egymást és összegyűjtik az erőforrásokat.

Rasmus Stoklund (S), a bevándorlásért és integrációért felelős miniszter is potenciált lát a német bejelentésben.

– Hihetetlenül pozitív, hogy Németország együttműködésre hív fel ezen a területen, mondja Rasmus Stoklund.

Az EU Bizottsága szerint csak a elutasított menedékkérők 25 százaléka kerül ma ki az EU-ból.

Egy olyan helyzet, amelyet Brunner „elfogadhatatlannak” nevez, mert a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyek bizonytalanságot okoznak és terhet jelentenek az EU-tagállamok közszolgáltatásaira.

A migrációval szembeni növekvő ellenállást kedden hangsúlyozták, amikor számos EU-ország nemet mondott a menedékkérők fogadására az EU szolidaritási mechanizmusának részeként.

Ezért az EU Bizottságának kedden el kellett halasztania egy központi jelentést a migrációról.

A migrációról és menedékjogról szóló paktum értelmében, amely tavaly lépett életbe, az EU Bizottságának legkésőbb október 15-ig közzé kell tennie egy jelentést, amely azonosítja azokat az országokat, amelyek nagy számú migránst fogadnak.

A jelentésnek arra is rá kell mutatnia, hogy mely EU-országok kötelesek szolidaritást vállalni.

Ez történhet úgy, hogy migránsokat fogadnak be, vagy pénzt adnak olyan országoknak, mint Görögország és Olaszország, ahová sok migráns érkezik.

Az EU-tagállamok belügyminisztereinek azonban az utolsó szó joga van abban, hogy hány migránst kell fogadnia minden országnak, vagy mekkora legyen a kompenzáció.

Miután a bevándorlásellenes pártok előretörtek számos EU-országban, azonban nem nagy az étvágy a menedékkérők fogadására.

Magnus Brunner azonban enyhíti a jelentés elhalasztását.

– Még mindig a konzultációs fázisban vagyunk, mondja Brunner.

Ő inkább arra összpontosít, hogy „rengeteg együttműködés van az EU-tagállamok között, és hajlandóság a migrációs rendszer megváltoztatására”.

A változások iránti vágy azonban különösen arra vonatkozik, hogy hogyan lehet több embert hazaküldeni, ahelyett, hogy a migránsoknak nyújtanának több segítséget, érti meg az EU-biztos.