Európa ereje és szolidaritása ma próbára kerül Brüsszelben – PM

A miniszterelnök, Luís Montenegro ma azt mondta, hogy „Európa ereje és az európai szolidaritás próbatétel előtt áll” a brüsszeli európai csúcson, amelyen az Európai Unió (EU) vezetői döntenek Ukrajna 2027-ig tartó pénzügyi támogatásáról.
„Azt mondanám, ez az egyik legdöntőbb [európai] tanácsülés az elmúlt években tartottak közül. Úgy vélem, valóban indokolt azt mondani, hogy Európa ereje és az európai szolidaritás ma próbatétel előtt áll, és a mi nézőpontunkból Európa nem bukhat el, nem szabad, hogy kudarcot valljon, és meg vagyunk győződve arról, hogy a találkozó kemény lesz, intenzív lesz, de lehetséges, hogy megállapodásra jussunk” – jelentette ki Luís Montenegro az európai csúcsra érkezve Brüsszelben.
„Próbatétel előtt állunk, ezt el kell ismerni” – erősítette meg a kormányfő, „alaptalannak” minősítve az amerikai elnök, Donald Trump vádjait, aki gyengének nevezte az európai vezetőket.
Az EU vezetői, akik ma Brüsszelben gyűltek össze, a 2026-os és 2027-es ukrajnai pénzügyi támogatást vitatják meg, és döntenek arról, hogy jóváhagyják-e az orosz befagyasztott vagyonon alapuló jóvátételi hitelt, amelyet Belgium elutasít.
Portugália számára Luís Montenegro szerint „az ideális megoldás a befagyasztott orosz vagyon felhasználása”, jóllehet az ország „nyitott más megoldásokra vagy akár több megoldás együttes alkalmazására is”, utalva a másik, a közös adóssághoz kapcsolódó javaslatra.
A kormányfő azzal zárta, hogy „ez nem azok közül az Európai Tanácsok közül való, ahol a dolgok előre garantáltak és elintézettek”, hanem egy olyan csúcs, „amely most kezdődik, de nem tudni, mikor ér véget”.
Az Európai Tanács egyik legfontosabb ülésén, tekintettel az Ukrajna javára a következő két évre biztosítandó források sürgősségére, a 27 uniós tagállam kormány- és államfői politikai megállapodásra törekednek az egyik napirenden lévő opcióról: egy jóvátételi hitelről, amely a közösségi térben befagyasztott orosz javakra épül (ez az a lehetőség, amely nagyobb támogatást élvez, minősített többséget és kevesebb költségvetési erőfeszítést igényel, a belga ellenállás ellenére), vagy egy közös adósságkibocsátásról (amelyet nem mindenki támogat, és egyhangúságot követel).
Jelenleg az EU-ban tárgyalások folynak annak érdekében, hogy feloldják az Ukrajna számára, az Oroszország által 2022 februárjában végrehajtott invázió nyomán, biztosítandó európai finanszírozási lehetőségeket.
Az az intézkedés, amely a legtöbb támogatást élvezi az EU-ban, egy Ukrajnának nyújtandó jóvátételi hitelre vonatkozik, de szembemegy Belgium ellenállásával, amely ország a befagyasztott orosz javak legnagyobb részét fogadja az Euroclearon keresztül, egy Brüsszelben székhellyel rendelkező, értékpapír-letétkezelő intézményen, amely 185 milliárd eurót tart a befagyasztott vagyonok európai összesen 210 milliárd eurójából.
A belga kormány egyértelmű garanciákat és kötelezettségvállalásokat követel a többi tagállamtól jogi védelme érdekében, mivel nem akarja vállalni annak kockázatát, hogy források nélkül marad, ha Oroszország nem fizet jóvátételt.
A jóvátételi hitel azt jelentené, hogy a közösségi végrehajtó hatalom hiteleket venne fel olyan közösségi pénzügyi intézményektől, amelyek az Orosz Központi Bank eszközeinek befagyasztott egyenlegeit tartják, így ez egy olyan hitel lenne, amely az EU-ban az Ukrajna elleni invázió miatt Moszkvára kivetett európai szankciók következtében befagyasztott orosz eszközökre épül.
Portugália számára 3,3 milliárd euró költségvetési garancia jutna.
A másik javaslat egy közös adósságkibocsátás, hogy forrásokat mozgósítsanak Ukrajna számára, kihasználva a költségvetési mozgásteret garanciaként, hogy Brüsszel a piacokra léphessen, de ez a 27 tagállam jóváhagyását követeli (és nem csupán minősített többséget, mint az előző).
A Nemzetközi Valutaalap úgy becsüli, hogy Ukrajna következő két évre vonatkozó szükségletei mintegy 137 milliárd eurót tesznek ki, és az EU ennek közel kétharmadát kívánja fedezni.