go to the original language article
LUXEMBURG – A pénzért cserébe az alapból az országok reformokat és beruházásokat ígértek a vállalkozási környezet javítása érdekében. Az Európai Pénzügyi Felügyelet szerint ez eddig még nem hozott elegendő eredményt.
A koronavírus-járvány és a lezárások által okozott nagy gazdasági kár után az EU egy alapot hozott létre, amely 650 milliárd eurónyi kölcsönt és támogatást biztosított a tagállamoknak, hogy segítsen például a digitalizálásban és a zöldítési intézkedésekben. A pénzhez való hozzáféréshez az EU-tagállamoknak bizonyos célkitűzésekkel rendelkező terveket kellett kidolgozniuk.
Már a koronavírus-járvány előtt az EU tucatnyi ajánlást tett a tagállamoknak a vállalkozási környezetük javítására, például a finanszírozáshoz való hozzáférés javítására, az adórendszerek egyszerűsítésére és a szabályozási terhek csökkentésére. A nemzeti helyreállítási terveikben a tagállamok összesen több mint négyszáz reformot és beruházást foglaltak bele, amelyek kapcsolódnak ezekhez az ajánlásokhoz. Ezen intézkedések költsége körülbelül 109 milliárd euróra rúg.
Csak egy kis része ezeknek a reformoknak hozott eredményeket, állítja az ERK. A reformok legnagyobb része késlekedett, és a legtöbb eredmény még várat magára, mondja az ERK tagja, Ivana Maletić. „Az alapnak meg kellene könnyítenie az üzleti tevékenységet, de a potenciálját nem használják ki teljes mértékben.”
Idén korábban az ERK egy kritikus jelentést is kiadott az európai koronavírus-helyreállítási alapról. Ebben a számvevőszék azt írta, hogy még kérdéses, hogy a tagállamok teljesítik-e az ígért teljesítményeket a pénzért cserébe. Kockázatok is felmerültek a különböző tagállamok egyenlőtlen bánásmódjával kapcsolatban. Ezen kívül az ERK előrejelzése szerint a koronavírus-helyreállítási alap, amelynek teljes neve helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF), költségei növekedni fognak.
(2025. október 27.)