go to the original language article
BRÜSSZEL – Az Európai Tanács az EU december 18-án tartott csúcstalálkozóján elfogadta azokat a következtetéseket, amelyek magukban foglalják a csúcson megvitatott valamennyi kérdést – Ukrajna, az EU bővítése, a közel-keleti helyzet, védelem és biztonság, migráció, a dezinformációk elleni háború. Amint az a dokumentumban szerepel, a csúcson stratégiai vitát tartottak a bővítés további útjáról, beleértve a belső reformokkal kapcsolatos szempontokat is, amelynek során hangsúlyozták a bővítés fontosságát mint geostratégiai befektetést a békébe, biztonságba, stabilitásba és jólétbe.
Amint azt a dokumentum kiemeli, ez a folyamat az európai polgárok gazdasági és szociális feltételeinek javításának mozgatórugója, az országok közötti különbségek csökkentésének eszköze, és ápolnia kell azokat az értékeket, amelyekre az Unió épül. „Előretekintve az Unió további bővítésének perspektívájára, a jövőbeli tagállamoknak és az EU-nak is készen kell állniuk a csatlakozás időpontjában. A tagságra törekvő országoknak folytatniuk kell reformtörekvéseiket, különösen a jogállamiság területén, összhangban az érdemeken alapuló csatlakozási folyamat jellegével és az EU támogatásával. Ezzel párhuzamosan az Uniónak meg kell teremtenie a szükséges belső alapokat és reformokat, ami megerősíti az Európai Uniót és fokozza az európai szuverenitást” – áll a következtetésekben. Ugyanakkor, ahogy a bővítési folyamat előrehalad, az Európai Tanács felkéri a Bizottságot, hogy mutassa be részletes szakpolitikai áttekintéseit, hogy ez a munka párhuzamosan haladhasson. Ukrajna vonatkozásában – áll a következtetésekben – jóváhagytak egy 90 milliárd eurós hitelt Ukrajna számára a 2026–2027-es időszakra, az EU tőkepiaci hitelfelvétele alapján, az EU költségvetési mozgásterének támogatásával, azzal a megjegyzéssel, hogy az Unió költségvetési forrásainak bármely mozgósítása e hitel garanciájaként nem érinti Csehország, Magyarország és Szlovákia pénzügyi kötelezettségeit. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban az Európai Tanács üdvözölte az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2803. számú határozatának elfogadását a Béke Bizottság és az ideiglenes Nemzetközi Stabilizációs Erők felállításáról, ahogyan az a Gázai konfliktus lezárására vonatkozó Átfogó tervben szerepel, és felszólít minden felet, hogy a határozatot teljes egészében és a vonatkozó nemzetközi politikai és jogi elvekkel összhangban hajtsa végre.
Ezzel összefüggésben – mint szerepel – az Európai Tanács ismételten megerősíti az EU erős elkötelezettségét a nemzetközi jog és az átfogó, igazságos és tartós béke mellett, amely a kétállami megoldáson alapul az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival összhangban, ahol két demokratikus állam, Izrael és Palesztina, egymás mellett él békében, biztonságos és elismert határok között. Ugyanakkor elítéli a telepesek palesztin civilek elleni erőszakának tömeges fokozódását, és felszólítja Izrael kormányát, hogy tartsa be a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeit, és védje a megszállt területek palesztin lakosságát. Az Európai Tanács a tágabb régióban is deeszkalációra szólít fel, és hangsúlyozza a Libanonban fennálló stabilitás megőrzésének szükségességét, továbbá felszólít a Hezbollah és más, Libanonban működő nem állami fegyveres csoportok teljes lefegyverzésére. Szíria vonatkozásában az Európai Tanács megismétli támogatását Szíria békés és inkluzív átmenete mellett, és kiemeli a szíriaiak jogainak védelmének fontosságát minden etnikai és vallási származástól függetlenül, diszkrimináció nélkül. A következtetésekben határozottan elítélnek minden, az Európai Unió és tagállamai elleni közelmúltbeli hibrid támadást, és Oroszország és Fehéroroszország fokozott hibrid kampánya fényében felhívnak az ellenálló képesség megerősítésére, a kritikus infrastruktúra védelmére, valamint a hibrid támadások megelőzésére, elrettentésére és az azokra adott válaszok felgyorsítására az Unió egész területén, minden releváns szakpolitika és eszköz felhasználásával, beleértve e országokkal szembeni további korlátozó intézkedéseket is. Az Európai Tanács a dokumentumban üdvözli a rendelet elfogadását a védelemmel kapcsolatos beruházások ösztönzéséről az EU költségvetésében, valamint a Védelmi Ipar Átalakítási Tervének bemutatását, továbbá felszólít az összes, 2025 októberében azonosított területen végzett munka intenzívebbé tételére, és a társjogalkotókat arra, hogy elsőbbséggel folytassák a releváns jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos munkát, mint például a védelmi felkészültségről szóló Omnibus és a katonai mobilitás megkönnyítésére irányuló legutóbbi javaslat.
A Tanács a legmélyebb részvétét fejezte ki a Sydneyben, a Bondi strandon történt áldozatok családjainak és barátainak, és szolidaritását fejezi ki Ausztráliával és a zsidó közösségekkel világszerte. Megerősíti a lehető leghatározottabb elítélését az antiszemitizmus és a gyűlölet, a türelmetlenség, a rasszizmus és az idegengyűlölet minden formájával szemben, beleértve a muszlimok elleni gyűlöletet is, és felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a Tanács 2024. október 15-i, a zsidó élet ápolásáról és az antiszemitizmus elleni küzdelemről szóló nyilatkozatának végrehajtásának nyomon követését, beleértve a zsidó intézmények védelmét is. Kiemelték továbbá Európa demokratikus ellenálló képességének megerősítésének fontosságát, és hangsúlyozzák a dezinformáció, valamint a külföldi információs manipuláció és beavatkozás (FIMI) elleni küzdelem, valamint a szabad és pluralista média védelmének szükségességét. „Az Európai Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve 2027 júniusáig dolgozza ki az EU makroregionális stratégiáját az Atlanti-óceán térségére, figyelembe véve a meglévő Atlanti Tengeri Stratégiát és az Atlanti Akciótervet” – zárul az elfogadott dokumentum. (december 19.)