go to the original language article
Anders Fogh Rasmussen, aki korábban a NATO főtitkára volt, és előtte Dánia miniszterelnöke, csalódott több európai vezetőben, és úgy véli, hogy a biztonságpolitikai helyzet, amelyet Oroszország nyomása jellemez, nem kap elég komoly figyelmet.
Ezt mondja egy interjúban a Børsennel.
– Sok európai vezető rendkívül gyenge és hatalmas nyomás alatt áll a saját hazájukban, és nem adtuk át azt a hatalmat az EU intézményeinek, amely lehetővé tenné számukra, hogy lépjenek. Politikai szempontból nagyon szomorú helyzetben vagyunk, mondja ő.
Fogh Rasmussen a saját cége révén pro bono tanácsadóként működik Ukrajna elnöke, Volodymyr Zelenskyj számára. A pro bono azt jelenti, hogy a munka önkéntesen és díjazás nélkül történik.
A belső nyomás a jobboldali pártoktól származik, amelyek jelentős előretörést mutatnak többek között Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Lengyelországban, véli ő.
A Børsennek azt mondja, hogy attól tart, Oroszország képes lehet támadni egy vagy több NATO-tagországot 2030 előtt – és erre Európa vezetői nincsenek felkészülve.
Kiemeli többek között Németország új kancellárját, Friedrich Merzet, akiben csalódott és „sokkal többet várt”. Nem részletezi, miben csalódott, vagy mit várt.
A korábbi főtitkár azt is csalódásként említi, hogy a NATO először 2035-re tervezi elérni azt a célt, hogy a GDP öt százalékát védelemre és biztonságra fordítsa.
A kritikák között szerepelnek az európai országok reakciói a úgynevezett hibrid háborúra, ahol drónok és repülőgépek sértették meg az európai légteret. Itt Fogh Rasmussen éles kritikát fogalmaz meg a dán hatóságokkal szemben is.
Szeptemberben több repülőtéren és katonai bázison drónokat figyeltek meg Dániában.
Michael Hyldgaard védelmi főnök a védelmi miniszter, Troels Lund Poulsen (V) mellett tartott sajtótájékoztatón védte meg, hogy a hatóságok nem lőtték le a drónokat.
– Nem futhatunk csak úgy körbe és lőhetünk a levegőbe. Az vissza fog jönni. Nem segít semmit, ha lelőünk egy drónt, a mennyiség miatt, amit itt látunk, mondta a védelmi főnök.
De ezt a magyarázatot Fogh Rasmussen nem tartja meggyőzőnek. A Børsennek azt mondja, hogy a kommunikáció „katasztrofális”, és azt mutatja, hogy Dánia fél a drónok lelövésétől. És ez nem riasztja el, véli ő.