go to the original language article
BELGRÁD – Az EU-delegáció vezetője, Andreas Fon Bekerat ma kijelentette, hogy az uniós tagállamok nem jutottak egyetértésre a 3. klaszter megnyitásáról a Szerbiával folytatott tárgyalásokban, de jövőre visszatérnek erre a kérdésre, és rámutatott, hogy erős a szándék arra, hogy Szerbia az Európai Unión belül legyen, hozzátéve, hogy az előrelépéshez reformokra és párbeszédre van szükség. „Úgy gondolom, ezt megmutattuk azzal a hatalmas támogatással, amelyet Szerbiának nyújtottunk. 2014 és 2027 között hétmilliárd eurót különítettünk el. Azt hiszem, ez egészen egyértelműen mutatja, mennyire szeretnénk, hogy Szerbia az Európai Unión belül legyen. De ahhoz, hogy ez megtörténjen, hiteles és kézzelfogható reformokra van szükség” – mondta Fon Bekerat az újságíróknak az Európai Házban a „Dániától Ciprusig: hogyan tegyük az EU-t felkészültté a bővítésre” című panel kezdete előtt tett nyilatkozatában.
Hangsúlyozta, hogy az elmúlt hetekben Montenegró és Albánia példáján látszott, mennyire elkötelezett az EU a bővítési folyamat iránt, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Szerbia széke üresen maradt a brüsszeli csúcson. „Ez egy nagyon jó alkalom volt a beszélgetésre más tagállamokkal, a Nyugat-Balkán más vezetőivel. És úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy előrelépést érjünk el a bővítési úton, szükség van erre a párbeszédre” – mondta Fon Bekerat. Elmondta, hogy konkrét reformokban is reménykednek a jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem, az igazságszolgáltatás függetlenségének védelme, a választási reformok, valamint a médiaszabadság területén, és hozzátette, hogy az EU-delegáció kész támogatni Szerbiát mindezekben a területekben, valamint a civil társadalommal kapcsolatos kérdésekben. Rámutatott, hogy az EU és Szerbia közötti tárgyalási keretben a jogállamiság területe mellett szerepel a Prištinával való kapcsolatok normalizálása is. Emellett gratulált Dániának az eddigi uniós elnökségéhez. Dánia Szerbiába, Montenegróba és Észak-Macedóniába akkreditált nagykövete, Pernile Kadel elmondta, hogy országa az EU-elnökség ideje alatt erőteljesen kiállt a bővítés mellett, és továbbra is támogatni fogja Szerbiát európai útján.
Rámutatott, hogy éppen a Nyugat-Balkánon vannak konkrét előrelépések, elsősorban Montenegróban és Albániában, és hogy remélték, hogy elnökségük alatt többet érnek el Szerbiával. „Úgy hiszem, nem fér kétség ahhoz, hol a helye Szerbiának. Szerbia az EU-hoz tartozik, európai ország, amely Európa szívében található. És nyilvánvaló, hogy Szerbiának még több munkát kell elvégeznie, hogy folytassa és felgyorsítsa a reformokat, hogy kihasználja a lehetőséget, mivel a bővítés folyamatban van” – mondta Kadel. Dánia elnökségéről szólva elmondta, hogy ez volt a nyolcadik sorban és a legnehezebb a dinamikus geopolitikai helyzet miatt, elsősorban az ukrajnai háború következtében. Közölte, hogy a dán elnökség témája az erősebb Európa volt, és hogy nagyon a bővítésre összpontosítottak. „Nagyon a bővítésre összpontosítottunk abból a szempontból, hogy kimondjuk: el kell indítanunk a folyamatot Ukrajna esetében, mert Európa biztonsága nagyon fókuszált, és nagymértékben attól függ, mi fog történni Ukrajnában” – mondta a nagykövet. Ciprus szerbiai nagykövete, Andreas Fotiu elmondta, hogy országa január 1-jétől másodszor veszi át az elnökséget, és egyik prioritása a bővítés lesz. „Mindig is a Európai Unió bővítésének határozott hívei voltunk. És természetesen Szerbiának megvan a maga helye ebben a politikában, és Ciprus, mint Szerbia őszinte közvetítője és barátja, keményen fog dolgozni, Szerbia teljesítménye alapján, hogy a lehető legjobban előmozdítsa a csatlakozási folyamatot a következő hat hónapban” – mondta Fotiu. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság legújabb jelentése az elmúlt évben regisztrált előrelépéseket vagy hiányosságokat azonosítja. „Szerbia előrelépést ért el, de természetesen vannak kihívások, amelyek megmaradnak azokon a területeken, amelyeket az Európai Bizottság azonosított, beleértve a jogállamiságot stb. Együtt fogunk dolgozni azon, hogy a lehető legnagyobb előrelépést jegyezzük fel, és megteremtsük a feltételeket ahhoz, hogy minden tagállam – mivel ez egy kormányközi folyamat – meg legyen győződve arról, hogy eljött az idő a Szerbia csatlakozási tárgyalásaival való előrelépésre” – mondta a ciprusi nagykövet. (december 19.)