Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.A víz nem magától értetődően adott, a vízválság egész Európát érintő probléma. A kontinens mintegy 30 százaléka minden évben vízhiánnyal küzd. Ennek mértéke országonként változó, és a probléma Romániát is érinti. Mivel mind az aszályok, mind az árvizek „gyakoribbak és súlyosabbak lesznek”, fontos, hogy mindannyian hozzájáruljunk a jövőbeli vízellátás biztosításához.
A vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégia éppen arra a kérdésre ad választ, hogy milyen irányba kell haladnunk – nyilatkozta az AGERPRES hírügynökségnek adott interjúban Jessika Roswall környezetvédelemért, vízminőségért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős uniós biztos, aki részt vett a Román Vízügyi Egyesület (ARA) által Bukarestben megszervezett Duna-Kelet-Európa elnevezésű regionális vízügyi fórumon. A szakember kifejtette, elengedhetetlen a vízveszteségek csökkentése, többek között új technológiák, például a mesterséges intelligencia (AI) segítségével. Fontosak a vízügyi beruházások, illetve 2030-ig „mindannyiunknak meg kell tanulnunk” 10 százalékkal hatékonyabban használni a vizet.
Arra a kérdésre, hogy szerinte milyen irányt kell követnie Romániának a vízhiány leküzdése érdekében, tekintettel arra, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség januárban közzétett elemzése szerint 2030-ig aligha várható a vízhiány mértékének csökkenése, Jessika Roswall elismerte, hogy a szárazság és a vízhiány Európa egészét érintő problémák, és nincs rájuk univerzális megoldás.
„Valójában Európa mintegy 30 százaléka minden évben vízhiánnyal küzd, és az aszály is Európa-szerte gondot okoz. Természetesen Európa egyes részei jobban ki vannak téve ennek a veszélynek – például Spanyolország területének 75 százalékát az elsivatagosodás veszélyezteti. De Európa más részeit is. Tudjuk, hogy az aszályok és az árvizek egyre gyakoribbak és egyre súlyosabbak lesznek, ezért mindannyiunknak hozzá kell járulnunk a megoldáshoz. A vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégia, amelyet néhány héttel ezelőtt terjesztettünk elő, választ ad arra a kérdésre, hogy mi a követendő irány. Természetesen a víz hatékonyabb felhasználásán is dolgoznunk kell, az egyik fő célunk 2030-ig 10 százalékkal növelni a vízhatékonyságot. Azt, hogy Románia hogyan fogja ezt megvalósítani, az országnak kell megválaszolnia, mert minden tagállam más-más kihívásokkal szembesül, és nincs univerzális megoldás. Számomra fontos, hogy mindannyian részt vegyünk ebben, hogy tudatában legyünk annak, hogy a vizet többé nem tekinthetjük magától értetődően adottnak” – fogalmazott.
Az uniós biztos ugyanakkor szorgalmazta a veszteségek csökkenéséhez vezető beruházásokat, új technikák alkalmazását és megfelelő finanszírozás biztosítását. „Szem előtt kell tartani, hogy a vízveszteség Európa-szerte komoly problémát jelent. Európa vízvesztesége átlagosan 30 százalék körüli. Vannak országok – mint például Románia -, ahol hatalmas kihívásokkal kell szembenézni a szivárgások tekintetében, amelyek aránya meghaladja az 50 százalékot, helyenként akár a 80 százalékot is. Meg kell oldanunk ezt a problémát, befektetésekre van szükség, és vannak új lehetőségek, technikák, mint például a mesterséges intelligencia, a digitalizálás… Természetesen vannak jó példák is Romániában és a szomszédos országokban is… A víz az életünket jelenti, és nem pazarolhatjuk el” – mondta.
A romániai széntüzelésű erőművek bezárását illetően, ami Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter szerint inkább az energiaellátás sebezhetőségéhez és magasabb költségekhez vezetne, mintsem egy „zöld és tiszta” országhoz, az uniós szakpolitikus hangsúlyozta, hogy „minden tagállamnak joga van saját energiamixéről dönteni, ezt nem a Bizottság szabja meg”.
„De természetesen vannak döntéseink az energia hatékonyabb felhasználásáról, és úgy gondolom, hogy ugyanezt a vitát kell lefolytatnunk a vízzel kapcsolatban is. Ezért javasoltam ezt a 10 százalékos vízhatékonysági célt. Úgy gondolom, hogy tanulhatunk az energiaválságból szerzett tapasztalatainkból, és a vízzel kapcsolatban is ugyanazt az utat kell követnünk, különben ugyanabban a helyzetben találjuk majd magunkat. Tehát ez is egy lehetőség: átvenni az energiaszektorból néhány olyan ötletet, amelyek a hatékonyság növelését célozzák” – mutatott rá Jessika Roswall.
A kiadvány tartalmáért az Agerpres felel.