go to the original language article
Európa növeli a védelmi beruházásokat, de továbbra is hiányoznak fontos katonai képességek, amelyek túl drágák az egyes európai országok számára.
Ezért az uniós országoknak új utakat kell találniuk az európai védelem megerősítésére.
Ezt mondja az EU külügyi vezetője, Kaja Kallas az Európai Védelmi Ügynökség éves konferenciáján tartott beszédében.
– A hiányosságok kezelése néhány meglehetősen nehéz kérdéshez vezet: Milyen geopolitikai szerepet szeretnénk, hogy Európa és az EU játsszon? Azonosítani tudunk-e egy olyan európai NATO-képességcsoportot, amelynek fejlesztését az EU támogathatja?
– Létre tudunk-e hozni olyan katonai EU-képességeket is, amelyeket a tagállamok finanszíroznak és birtokolnak majd? Ezek a kérdések politikai vitát és cselekvést igényelnek – mondja Kaja Kallas.
Rámutat, hogy ma szoros az együttműködés az EU és a NATO között. Oroszország ukrajnai háborújának fényében az EU most nagyobb szerepet is kapott, mivel támogatja a NATO-országok fegyverkezését abban a törekvésben, hogy elérjék NATO-céljaikat.
Ezzel Európa azon dolgozik, hogy erősebbé tegye a NATO-t:
– Hiszen a cél az, hogy erősebbé tegyük azt a 23 közös tagállamot, amellyel az EU-ban és a NATO-ban is rendelkezünk – mondja Kallas, utalva például olyan országokra, mint Dánia, amely mind az EU, mind a NATO tagja.
– Különösen most, amikor az USA Európán kívüli feladatokra összpontosít, a NATO-nak európaibbá kell válnia ahhoz, hogy megőrizze erejét. Ez megköveteli, hogy Európa cselekedjen – mondja Kaja Kallas.
Beszédében figyelmeztetést is megfogalmaz azoknak az európai országoknak, amelyek továbbra is haboznak.
Kallas szerint Oroszország „hosszú távon biztonsági fenyegetés marad”.
Ugyanakkor Kína „kihívást” jelent majd mind az európai gazdaság, mind az érdekek számára – például azzal, hogy támogatja Oroszország ukrajnai háborúját.
– De a legnagyobb változás az Atlanti-óceán túloldalán zajlik. Egy újragondolás, amely alapjaiban rázta meg a transzatlanti kapcsolatot – mondja Kaja Kallas.
A kijelentés azt követően hangzik el, hogy az USA elnöke, Donald Trump Grönland feletti tulajdonjogi követelésével az újévet követő hetekben úgy tűnt, mintha éppen a NATO egész eszméjét bontaná le.
– Hadd mondjam el nagyon világosan: Erős transzatlanti kötelékeket akarunk. Az USA továbbra is Európa partnere és szövetségese marad.
– De Európának fel kell készülnie az új realitásokra. Európa már nem Washington elsődleges súlypontja – mondja Kaja Kallas.
Úgy véli, hogy a váltás „strukturális, nem átmeneti”.
– Ez azt jelenti, hogy Európának növelnie kell erőfeszítéseit – mondja Kaja Kallas.