Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Bukarest – A nemzetközi közösséget aggasztja a biztonsági helyzet romlása a Fekete-tenger térségében, amelyet a NATO stratégiai jelentőségűnek tart – mondta Luminița Odobescu külügyminiszter a bukaresti biztonsági konferencián (Bucharest Security Conference).
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy az elmúlt négy hónapban orosz támadások zajlottak a Fekete-tenger térségében, a dunai ukrán kikötőket is célpontok voltak. „Határozottan elítéljük ezeket a háborús bűncselekményeket, amelyek az országunk területén történt incidensekhez vezettek. Ez az agresszív magatartás jellemzi Oroszország új viszonyulását a Fekete-tengerhez” – jelentette ki.
Odobescu a térség stratégiai jelentőségét ecsetelte. „A NATO azonnal intézkedett, miután orosz drónmaradványok csapódtak be országunk területére. Ez azt mutatja, hogy a katonai szövetség stratégiai jelentőségűnek tartja a Fekete-tenger térségét, és az események függvényében további intézkedéseket fog hozni” – nyilatkozta a külügyminiszter. (október 20.)
Védelmi minisztérium: Plauru (Tulcea megye) térségében krátert fedeztek fel, amelyet valószínűleg egy becsapódáskor felrobbant drón okozott; az incidensről tájékoztatták a NATO-t
Bukarest – Drónkrátert fedeztek fel a Duna folyam Chilia ágának jobb partján, Plauru településtől mintegy 3 kilométerre északra – közölte a védelmi minisztérium. A szaktárca lehetségesnek tartja, hogy a kráter robbanáskor keletkezett.
A környéket lezárták, az ügyben kivizsgálás kezdődik, a helyszínen tárgyi bizonyítékokat gyűjtenek. A védelmi minisztérium közleményében ismét elítélte az ukrán polgári infrastruktúra elleni orosz támadásokat.
Az orosz haderők szerdán, október 11-én ismét támadták az ukrán-román határ közelében levő ukrán kikötői infrastruktúrát. A román védelmi minisztérium 23:20-kor aktiválta a légtérellenőrző mechanizmust, miután az ukrán kikötők felé közeledő dróncsoportokat észlelt. A szaktárca értesítette az országos katasztrófavédelmi felügyelőséget a Tulcea és Galac megyét érintő lehetséges veszélyről.
Az október 12-i drónincidensről Simona Cojocaru, a védelmi minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára értesítette a NATO-t. (október 12.)
Ciolacu: az ukrán kikötők elleni orosz támadások nem véletlenek; szükség van a NATO-jelenlét megerősítésére
Nem véletlenek az ukrán dunai kikötők elleni orosz támadások, ugyanis Oroszország jól tudja, hogy Ukrajna gabonakivitelének több mint fele Románián keresztül, vízi úton történik – mutatott rá Marcel Ciolacu miniszterelnök a bukaresti biztonsági konferencia (Bucharest Security Conference) résztvevőinek küldött üzenetében.
A kormányfő üzenetét Nicolae Comănescu külpolitikai államtanácsos olvasta fel. „A területünk közelében végrehajtott orosz támadások riasztóan növelik az incidensek és a helyzet súlyosbodásának kockázatát. Egyértelmű, hogy Oroszország továbbra is nyomást fog gyakorolni a kereskedelmi hajókra, és olyan zónákat fog kijelölni a Fekete-tengeren, ahol nem lehet közlekedni” – állapította meg Ciolacu. A kormányfő fontosnak nevezte „elgondolkodni” azon, hogy a NATO miként készül fel arra, ha az orosz támadások eszkalálódnának Romániában, a Fekete-tenger és a Duna térségében. „Örvendetes az előretolt szövetséges jelenlét megerősítése a keleti szárnyon” – fogalmazott Ciolacu. (október 20.)
Zelenszkij: Románia és Ukrajna biztonsági csomópontok
Bukarest – Volodimir Zelenszkij Bukarestben beszélt a dunai ukrán kikötők elleni orosz támadásokról, amelyek román területet is érintettek.
„Ez nem csak a mi államunkra jelent veszélyt, hanem mindenkire. Biztosíthatom önöket, hogy Románia és Ukrajna biztonsági csomópontok, Románia az egész világ számára garanciaország, élelmiszer-biztosító ország. A dunai kikötők, a romániai kikötők biztosítják más országok szükségleteit. (…) Mindent meg kell tennünk, hogy megvédjük ezeket a kikötőket, hogy Oroszország ne tehesse a Duna térségét vagy a Fekete-tengert halott zónává” – mondta Zelenszkij.
Beszélt az Ukrajna-Moldovai Köztársaság-Románia közötti háromoldalú együttműködésről, valamint arról, hogy hamarosan üzembe helyezik az Ukrajnából a Moldovai Köztársaságon keresztül vezető gabonaszállítási folyosót.
Klaus Iohannis és Volodimir Zelenszkij politikai nyilatkozatot írt alá a kétoldalú kapcsolatoknak a stratégiai partnerség szintjére emeléséről.
Zelenszkij elmondta, hogy tárgyalt a román hivatali kollégájával az új határátkelők megnyitásáról, a nemzeti kisebbségek helyzetéről és az ukrán pilóták F-16-os repülőgépeken történő kiképzésének felgyorsításáról a célra létrehozott romániai központban. Szóba került a Duna biztonsági helyzete is.
A kijevi vezető beszámolója szerint a katonai segítségnyújtásról folytatott tárgyalások során légvédelmi rendszereket kért a román hivatali kollégájától. (október 10.)
Marcel Ciolacu kormányfő Kijevben: mostantól a román népet nemzetközileg egyetlen nyelv képviseli: a román
Kijev – Az október 18-án Kijevben megtartott első román-ukrán közös kormányülés alkalmával Marcel Ciolacu román miniszterelnök bejelentette, hogy mostantól a román népet nemzetközileg egyetlen nyelv képviseli: a román.
A kormány közleménye szerint kijevi látogatásán a román miniszterelnök üdvözölte az ukrán kormánynak azt a döntését, hogy nem ismeri többé el hivatalosan a „moldáv nyelv” létezését.
„Mostantól a román népet nemzetközileg egyetlen nyelv képviseli: a román. Köszönöm a történelmi jelentőségű döntést, amellyel az ukrán kormány helyrehozott egy igazságtalanságot. Szilárdan hiszem, hogy együtt fogunk tudni működni a kisebbségi jogokra vonatkozó jogszabályok módosításán is. Valamenyi Ukrajnában élő román nemzetiségű állampolgárnak ugyanazok a jogai lesznek, mint a Romániában élő ukránoknak” – nyilatkozta Ciolacu.
Az intézkedést azzal összefüggésben fogadta Ukrajna, hogy teljesítenie kell az uniós csatlakozás kritériumait, amelyek egyike a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozik. (október 18.)
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.