go to the original language article
Mi köti össze Alexandroupolit a Cape Canaveral-lal? Ha minden a tervek szerint alakul, 2025. november 19-én a Falcon SpaceX 9 rakéta elhagyja a Föld felszínét az Egyesült Államokbeli Cape Canaveral 40-es számú Űrindító Komplexumából (SLC-40), és a választ minden görög megtudja. Egy amúgy „szokásos” SpaceX indítás, csak éppen a sok, különböző méretű műhold között, amelyet a többször felhasználható rakéta ezúttal szállít, lesz egy különleges rekesz egy görög nanosatellittel.
Miután elérte a meghatározott magasságot, miközben a rakéta 20.000 km/órás sebességgel halad, ez a rekesz a görög nanosatellittel „felszabadul” a rekeszből – a cubesat telepítési rendszer a szakosodott Exolaunch TestPod cégtől – és a görög nanosatellit az űrbe kerül. Ez az a pillanat, amikor 510 kilométer magasan a Föld felszínétől a MICE-1 már az űrben lesz…
Ha minden úgy történik, ahogy a készítők megtervezték, a MICE-1 nyolc-tíz héten belül a kijelölt helyére kerül, és „jelen lesz” a készítői, a határon lévő Alexandroupoliban található görög Prisma Electronics technikusai előtt. A nanosatellit akkor aktiválódik, elkezdi felvenni az energiát a napenergia panelei révén, életre kel, és a Földi Állomás által nyomon követhetővé válik.
Ez a magas technológiai ágazatban végzett munka 1991-ben kezdődött három testvér által, és 2025-re biztos, hogy a határon élők boldogabbak, mint valaha. „A mi próbálkozásunk már most sikeres. A MICE-1-et megépítettük, elkészült, és ma az Egyesült Államokban van, hogy fellőjék, miután zöld lámpát kapott az ESA-tól. A laboratóriumban tökéletesen működik, lezajlott a Final Acceptance Review, és készülünk, hogy örüljünk a fellövésnek és ennek a magas technológiai utazásnak a következő szakaszainak, amely számunkra görög tudással indult” – mondta a Prisma Electronics vezérigazgatója, Chrístos Giordamlís az APÉ-MPÉ rádiójának „Praktikai 104,9 FM” műsorában és az „Egyedi Küldetések” című adásban.
Alexandroupoliból az űrbe
Az űr nem „érti”, mit jelentenek a földrajzi határok, és a mai űrkorszak ezt hangsúlyozza. „A MICE-1 műhold az első görög nanosatellit, amelyet a Prisma Electronics cég fejlesztett ki, a MICE-1 rövidítés a Maritime Identification & Communication systEm-1 összetételéből származik. Ez egy nanosatellit, amelyet tengeri azonosításra és kommunikációra terveztek az Internet of Things (IoT) technológiák felhasználásával” – mondta Giordamlís, aki egy összetett, de kicsi méretű szerkezetet ír le, amely adatfeldolgozási lehetőségeket integrál gépi tanulás (machine learning) révén, valamint fejlett titkosítási technikákat az adatok biztonságos továbbításához és elemzéséhez.
Ahogy magyarázza, ez az első MICE arra törekszik, hogy valóra váltsa Görögország belépését az űr tengeri orientációjú nanosatellit alkalmazásainak új korszakába, gyakorlati alkalmazással a piacon. A MICE-1 küldetéshez szükség volt arra, hogy együttműködjenek a megfelelő minisztériummal, és kezeljék a keret hiányát, hogy megkapják a szükséges engedélyeket a Világszervezet Távközlési Szervezetétől, míg sok szakasz, például a MICE-1 németországi szállítása a kimerítő tesztekhez, elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a műhold „működjön az űrben uralkodó hihetetlenül kemény körülmények között”.
„Ez egy olyan műhold, amelyet teljes mértékben a saját igényeink kielégítésére terveztek. Maximálisan kihasználtuk a Digitális Kormányzati Minisztériumtól kapott lehetőséget, az Ελλάδα 2.0 finanszírozásával és az Európai Űrügynökséggel való együttműködéssel, hogy amit láttunk, hogy szükséges a LAROS rendszerhez, amelyet sok hajón telepítünk a kereskedelmi hajózásban, azt a gyakorlatban alkalmazhassuk, és legyen egy saját kutatási műholdunk, hogy felfedezhessük a csúcstechnológiákat, és tervezhessünk jövőbeli szolgáltatásokat, amelyek versenyelőnyöket nyújtanak a LAROS rendszernek és annak alkalmazásának a kereskedelmi hajózásban” – magyarázta Giordamlís.
A LAROS, mint a hajók hatékony működésének távfelügyeleti rendszere, ma már több mint 800 hajón van telepítve világszerte, és ennek a nanosatellitnek a technológiája, amelyet Alexandroupoliban készítettek, egy ambíciót képvisel, a nanosatellit konstelláció (constellation) fejlesztését. A MICE-1-gyel való kommunikáció a Demokritosz Egyetem Őrült Egyetemén két frekvencián fog zajlani, így információcsomagok cseréje történik, hogy azokat a földön feldolgozhassák. „Minél jobban sikerül ez, annál jobban tudunk a jövőben jobb szolgáltatásokat tervezni” – mondta a Prisma Electronics vezérigazgatója.
Egyetem és üzlet
A MICE-1 az Exolaunch kamrájában található a SpaceX létesítményeiben, és néhány napon belül megteszi első ugrását az űrbe… a görög technológiai fejlődés érdekében. „Sok éve kerestünk olyan szolgáltatót az űrben, aki képes lenne csúcstechnológiás szolgáltatásokat nyújtani, ami nem volt lehetséges a kívánt specifikációk miatt, és így terveztük a következő lépéseket. Amikor ez a lehetőség megadódott, a cég mérnökei nemcsak a finanszírozási eszközt, hanem a globális színtéren szakértőket is kaptak. Így képesek voltak fejleszteni a tervet, anyagbeszerzést végezni, teszteket végezni, befejezni és elvégezni a végső ellenőrzéseket egy ilyen műhold számára, így az létezhetett, zöld lámpát kapott az EOD-tól és a SpaceX-től, és elindulhatott, hogy pályára álljon…” – mondta Giordamlís. A Prisma Electronics vezérigazgatója szerint ez a műhold olyan rendszerekkel rendelkezik, amelyek segítenek az azon lévő rendszerek elemzésében a hajó optimális teljesítménye érdekében.
A MICE-1 tervezéséhez és megvalósításához több mint 40 mérnök közvetlen és közvetett részvétele szükséges, míg szoros együttműködés volt a Demokritosz Egyetem Őrült Egyetemével (DPT) a Földi Állomás működéséhez, valamint együttműködés európai cégekkel, az Endurosat, a GoSpace és az IC-SPACE cégekkel, míg a MICE-1 mögött álló csapat célja egy autonóm nanosatellit konstelláció létrehozása, akár együttműködések révén is.
„Jól együttműködtünk a DPT-vel, és mi is segítettünk nekik, hogy elkészítsék a saját nanosatellitjüket a határidőkön belül, hogy közösen egy vállalkozás és egy egyetem különböző dolgokat csináljon, amelyek eltérnek a megszokott gyakorlatoktól Görögországban” – tette hozzá Giordamlís, aki hangsúlyozta, hogy a cég emberei hasonlóan együttműködnek az APTH-val és más görög egyetemekkel is, „abban a törekvésben, hogy a fiatal emberek az országban tudják, hogy Görögországban van technológia, van üzlet, amely befektet az emberekbe és azokba a csapatokba, akik a lehetetlent valóra váltják” – hangsúlyozta Giordamlís.
Görögország és az űrbe tett érett ugrása
„Idén jelentős mérföldköveink voltak. Így a miniszterelnök meglátogatta azt a céget, amely mikroműholdakat gyárt Görögországban, egy hír, amely összhangban van a görög űrtechnológiai ökoszisztéma képével, amelyről az APÉ-MPÉ rádiójában beszélünk az utóbbi években. Ugyanakkor láttuk, hogy a technológia új tudósokat hoz a területre, görögöket, akik elhagyták Görögországot, és vissza akarnak térni. A legfontosabb pedig az, hogy látjuk, hogy cégek innovációt termelnek a területen” – mondta az APÉ-MPÉ rádiójának „Egyedi Küldetések” című műsorában Dr. Athanasios Pótsis, a Görög Űrtechnológiai és Alkalmazások Iparának Szövetsége (EBIDITE) elnöke. Pótsis elmagyarázta, hogy a technológia új tudósokat hoz a űrgyártás területére, görögöket, akik elhagyták Görögországot és visszatérnek, miközben innovációt termelnek Görögországban, amely jelenleg egy olyan programot valósít meg, „amely a területen több mint 250 millió eurót fektet be”. Pótsis szerint jelenleg Görögországban négy különböző mikroműhold-összeszerelési és tanúsítási vonal működik, ami a „további emelkedés lépcsőfokát” jelenti az űrtechnológiai ágazatban, ami öt évvel ezelőtt „álom volt a területen dolgozók számára” – hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy egy állami infrastruktúra is készül, amely felelősséget vállal ezeknek a műholdaknak a tanúsításáért Görögországban, mielőtt az űrbe repülnének, egy „ugrás, amit nem képzeltünk el, mivel átmegyünk a műholdak alrendszereinek létrehozásáról egy olyan iparágba, amely a teljes „rendszert”, a műholdat és a folyamat befejezését az indításig Görögországban beszélgeti” – magyarázta az EBIDITE elnöke.
„Ami szintén nagyon fontos, és idén tapasztaltunk, hogy elkezdtük a görög műholdak űrbe juttatását, ennek kezdete a thesszaloniki egyetem saját cubesat-jával, amelyet Görögországban készítettek, és a következő hónapokban, két havonta görög cubesat indításokat fogunk látni, amíg el nem érjük a tizenkét darabot” – írta le Pótsis. „Képzelje el, hogy eddig egy olyan országról beszéltünk, amely be akar lépni az űrtechnológia területére, létrehozni a megfelelő infrastruktúrát és az értékláncot, és most ez nagymértékben megvalósult.
Görögország görög kezekkel és görög tudósokkal jelenleg mikroműholdakat gyárt, amelyeket fokozatosan indítanak az űrbe, és elkezdik létrehozni az összes szükséges infrastruktúrát, hogy létrejöjjön a védjegy, amit mindannyian szeretnénk, a „Space Technologies Made in Greece”, amely megmutatja a fejlődő lehetőségeket” – tette hozzá Pótsis, aki hangsúlyozta, hogy az országban jelenleg 12 mikroműhold készül, amelyek, ahogy elmagyarázta, működési szempontból fognak működni, azaz képeket fognak készíteni, amelyeket Görögországba küldenek, ahol feldolgozásra és eredmények előállítására kerülnek, egy program, amelynek folytatódnia kell – tette hozzá.
„Egy űrstratégiai dokumentum szükséges. Az űr hosszú távú tervezéssel működik, és amit létrehoznak, azt meg kell tartani, 2027, 2028, 2029, tervezni kell a következő generációs mikroműholdakat, amelyek helyettesítik azokat, amelyeket a következő hónapokban indítanak” – mondta Pótsis.
Pótsis beszélt a konkrét ökoszisztéma éréséről, az egyetemek és az ipar együttműködéséről, hogy egy ipari, innovatív alapot hozzanak létre Görögországban, míg elmagyarázta, hogy a nemzetközi körülmények is elismerik az űrtechnológia irányába tett erőfeszítéseket.
„Az űr elkezdi létrehozni egy új gazdaságot globális szinten, a cégek most már üzleti tevékenységet építenek, így az ország is érlelődhet egy technológiai infrastruktúrával, és jöhet a fejlődés” – tette hozzá Pótsis. „A fejlődés nem jön magától. Akármennyire is vált trenddé az űr, ha nem lett volna a mag, az infrastruktúra és a felkészülés az országban, hogy befogadja ezt a fejlődést, egyszerűen csak megfigyelők lettünk volna” – tette hozzá az Egyesült Görög Ipari Űrtechnológiai és Alkalmazások Szövetsége elnöke.
Thesszaloniki, Görögország, Európai Unió és az űr…
A MICE-1 közelgő indítása összefügg az európai döntésekkel a műholdas technológiákról, Görögország pedig évek óta zászlóvivője a geostacionárius műholdaknak. „Az európai űrpiac fejlődik. Európa elkezdett saját technológiákba fektetni, amelyeknek geostacionárius műholdakkal, közepes pályájú műholdakkal vagy alacsony pályájú műholdakkal – Low Earth Orbit (LEO) – kell foglalkozniuk, mint például a nanosatellit” – mondta az APÉ-MPÉ rádiójának Hristodoulos Protopapas, a Hellas Sat vezérigazgatója.
„Nem véletlen, hogy az EU új időszakában az űr és a védelem egy biztosítónál, Andrius Kubiliusnál került elhelyezésre. Úgy tűnik, hogy az EU irányt vált bizonyos kérdésekben, és például Németország és Lengyelország, valamint más nagy népességű országok arra törekednek, hogy kizárólag saját műholdjaik vagy műholdas kommunikációik legyenek, de Görögország nagy előnyben van, mivel a Hellas Sat és a három fennmaradó műholdas szervezet Európában segíthet ebben a területen” – tette hozzá a szakember, aki két és fél évtizedes tapasztalattal rendelkezik a területen.
A műholdas kommunikációs rendszerek és az EU
„Európában volt az Eutelsat One Web, és itt az utóbbi időszakban fejlesztések történtek a műholdak helyettesítésére, de az EU-nak tudnia kell, hogy mélyen a zsebébe kell nyúlnia, és folytatnia kell az ilyen lehetőségek finanszírozását, mivel ezek a műholdak öt évente cserélődnek, mivel alacsony pályán helyezkednek el, ahol élettartamuk körülbelül 5-6 év, mivel utána alacsonyabb pályára kerülnek és megsemmisülnek.
Globális szinten az ilyen műholdas kommunikációs rendszerek elkezdtek mozgásba lendülni, mivel a Starlink mellett az Amazon is készít egy saját műholdas konstellációt. Az EU és az európai építkezés lehetősége a közepes pályájú műholdak gyártása, amelyek 2000 és 36.000 kilométer között helyezkednek el a Föld felszínétől.
Ez egy olyan technológia, amely természeténél fogva kevesebb műholdat igényel, de az európai projekthez bátor finanszírozásra és időre van szükség. Időre van szükség a műholdak gyártásához, „felállításához”, összehangolásához, hogy meghatározzák, kiket finanszíroznak, hogyan kapják meg a pénzt, hogyan hozzák létre a konzorciumokat. Nagyon örömteli, hogy már vannak gyártási lehetőségek, még ha nanosatellit szinten is.
Az EU-ban elkészült egy terv az IRIS² Műholdas Konstellációra, de ez egy konzorcium, amelyet a korábbi események figyelembevételével hoztak létre, és nem veszi figyelembe az utóbbi eseményeket a műholdas távközlés terén.
Ugyanakkor Európának ki kell használnia a geostacionárius pályán lévő műholdakat, amelyek továbbra is fontos szolgáltatásokat nyújtanak, és sok esetben stratégiai jelentőségük nagyobb, mint Elon Musk rendszere” – magyarázta Protopapas, aki elmondta, hogy tucatnyi tudós dolgozik Görögországban, és kezeli a Hellas Sat műholdakat, miközben befejezik a Hellas Sat 5 specifikációit.
„A műholdas technológia a kommunikációk biztonságának kérdésével is összefügg. A geostacionárius műholdakat például európai területről ellenőrzik, és az országok ellenőrizhetik az ilyen távközlési műholdak működését, így biztonságosabbnak érezhetik magukat, míg ezek a műholdak körülbelül 15-20 év élettartammal rendelkeznek, amely alatt folyamatos kommunikációt biztosítanak. Ez egy körülbelül 250 millió eurós befektetés, amely így az EU számára évente körülbelül 20 millió euróval térül meg, míg egy alacsony pályájú műholdas konstelláció, amely folyamatos szolgáltatást nyújt, több száz műholdból kell álljon, amelyek egyszerre vannak pályán, és öt évente cserélni kell őket.
Minden fejlemény minden esetben technológiai ugrásokhoz vezet az űrtechnológiában, és a görögöknek fontos tudniuk, hogy hazájukban lenyűgöző lépéseket tesznek. Ráadásul a Hellas Sat 5 tervezése az első operatív műholdprojekt, amely lézerrel foglalkozik, amely áthalad a légkörön, és optikai kommunikációval, amely nem interferál, biztonságos és gyors. Az űrtechnológia általánosságban védi az országot” – jegyezte meg Protopapas. (2025.11.15)