go to the original language article
Brüsszel (ANSA) – Csőstül érkeznek a meghívások a Donald Trump által megalkotott Board of Peace-be. És ezzel párhuzamosan nő a körültekintés is. Mert a kezdeményezés finoman szólva is vakmerőnek tűnik. A francia elnök, Emmanuel Macron volt az első, aki nyilvánosan kihátrált, kiváltva ezzel a milliárdos haragját. Eddig 52 meghívott vezetőről tudni, de ez a szám valószínűleg nőni fog. Jelenleg mindössze 8-an erősítették meg részvételüket. A többiek időt kérnek.
Az amerikai elnök azonban nyomást gyakorol, és az a kívánsága, hogy már Davosban, az ott zajló gazdasági fórumon mindent lezárjanak. Egy nagyon szűkre szabott menetrend, amely nagy valószínűséggel összeegyeztethetetlen a művelet összetettségével. Azonnal igent mondott Argentína, Magyarország, Kazahsztán, Üzbegisztán, Marokkó, Albánia, Vietnam és az Egyesült Arab Emírségek.
A legtöbb kormány, amely hivatalos nyilatkozatot adott ki a meghívók kézhezvételéről – hangsúlyozzák Brüsszelben – ezzel szemben azt jelezte, hogy a kérdés „intézményi politikai és jogi felülvizsgálat tárgyát képezi”, míg néhányan kiemelték „a partnereikkel való konzultáció szükségességét”. Hogy a kérdés kényes, azt az is bizonyítja, hogy az Európai Unió 27 tagállama a csütörtöki rendkívüli csúcson fog róla tárgyalni, a Grönland körül kirobbant válság mellett.
A kedélyek itt is kezdenek felhevülni. „Ez egy őrült dokumentum, amelyet arra terveztek, hogy alapjaiban ássa alá az Egyesült Nemzeteket” – vallja be egy diplomata. „Olyan, mintha egy (rossz) akciófilmből lépett volna elő” – teszi hozzá egy európai forrás. A vezetők megválasztása is nyom a latban. Ott van Vladimir Putin (Oroszország mégiscsak az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja), de Alexander Lukashenko, a felejthetetlen belarusz elnök-diktátor is.
Volodymyr Zelensky, megerősítve, hogy megkapta a meghívót, az újságírókkal beszélve időt kért, elmagyarázva, hogy az ukrán diplomaták „vizsgálják” az egészet. „Oroszország az az ország, amely hadat üzent nekünk, és Belarusz a szövetségese, számomra még mindig nagyon nehéz elképzelni, hogyan tudnánk bármilyen tanácsban együtt dolgozni” – hangsúlyozta.
Másfelől a Board of Peace-et eredetileg a palesztin területek újjáépítésének felügyeletére tervezték, de az alapszabálya nem tűnik úgy, hogy Gázára korlátozná a szerepét (a Gázai övezetet vagy Palesztinát a dokumentum egyetlen részében sem említik, legalábbis az eddig nyilvánosságra hozott változatokban).
Valójában egy „nemzetközi szervezetről” lenne szó, „amelynek célja a stabilitás előmozdítása, a megbízható és legitim kormányzás helyreállítása, valamint a tartós béke biztosítása a konfliktusok által sújtott vagy azok által fenyegetett területeken” – olvasható a preambulumban. És „az ilyen békeépítő feladatokat a nemzetközi jognak megfelelően fogja ellátni” (január 20.).