go to the original language article
Szkopje – Aggodalomra ad okot, hogy ahelyett, hogy előremutató, konstruktív lépésként üdvözölnék, a közösségekhez tartozó személyek jogainak védelméről és előmozdításáról szóló javasolt cselekvési terv Bulgária részéről elvont és megalapozatlan megjegyzések tárgyává vált, ami nem járul hozzá a bizalom és a jóhiszeműség építéséhez a két állam között – reagál a Külügyminisztérium és a külkereskedelmi tárca, hangsúlyozva, hogy „megalapozatlan megjegyzések helyett európai magatartást várunk szomszédunktól, többek között a macedón nyelv teljes tiszteletben tartása és elismerése tekintetében is”.
– Az Észak-macedón Köztársaság továbbra is következetes az európai szabályokhoz és a bővítés érdemalapú megközelítéséhez. A közösségekhez tartozó személyek jogainak védelméről és előmozdításáról szóló javasolt cselekvési tervet macedón és angol nyelven, hazai és nemzetközi szakértők dolgozták ki az Európa Tanáccsal és az Európai Bizottsággal folytatott szoros konzultációban. A dokumentum egyértelműen meghatározott intézkedéseket, határidőket és illetékes intézményeket tartalmaz, és teljes mértékben összhangban van a legmagasabb európai normákkal – áll az észak-macedón külügy- és külkereskedelmi minisztérium közleményében, miután a bolgár külügy reagált Hristijan Mickoski macedón miniszterelnök tegnapi kijelentésére, miszerint „Bulgáriának a macedón nyelvvel van problémája a kisebbségekre vonatkozó cselekvési tervben”.
A javasolt cselekvési terv kidolgozásának folyamata, amint azt a külügy- és külkereskedelmi tárca kiemeli, több szakaszban zajlott 2023-tól kezdődően, a végső kidolgozás pedig 2025 utolsó hat hónapjában intenzívebbé vált, és a teljes folyamat során aktívan részt vettek, illetve rendszeresen konzultáltak hazai és nemzetközi szakértőkkel a nemzetközi jog, az emberi jogok és a kisebbségi jogok területéről, miközben az Európa Tanács és az Európai Bizottság részéről hangsúlyozták, hogy a dokumentum minden releváns európai és nemzetközi normát lefed.
– Hangsúlyozzuk, hogy az Észak-macedón Köztársaságot európai szinten pozitív példaként ismerik el a közösségi jogok alkalmazása terén, és ez a jövőben is így marad. Szilárdan elkötelezettek maradunk az egyenlőség, az inklúzió és a politikák hatékony végrehajtása mellett valamennyi polgárunk érdekében – emeli ki a közlemény a külügy- és külkereskedelmi tárcától.
A közlemény a bolgár külügy reagálását követően látott napvilágot Hristijan Mickoski macedón miniszterelnök tegnapi kijelentésére, miszerint a hivatalos Szófiának a macedón nyelvvel van problémája a kisebbségekre vonatkozó cselekvési tervben.
A bolgár reakcióban aggodalmukat fejezik ki amiatt, ahogyan fogalmaznak, „a szkopjei hatóságok legújabb tézisei élesen eltérnek a 2022-es európai konszenzus lényegétől”.
– Az a kérdés, hogy milyen nyelven kellene készülnie a közösségi jogokról szóló tervnek, amelyet Észak-Macedóniától várnak el, a szomszédos állam belügye, és nem képezi a kétoldalú kapcsolatok tárgyát. A dokumentumot éppen az ő intézményei fogják végrehajtani saját polgáraik felé, ezért logikus, hogy számukra hozzáférhető nyelven legyen. Szkopje döntése, hogy a terv tervezetét angol nyelven mutassa be polgárainak, nehezen magyarázható, különösen, ha azt tervezik, hogy a tervet ténylegesen végrehajtják – áll a bolgár külügyminisztérium közleményében. Szófia arra is emlékeztet, hogy a cselekvési tervet meg kell, hogy előzze a bolgárok alkotmányba foglalása, amellyel – mint rámutatnak – lehetővé válna Szkopje számára a csatlakozási tárgyalások megkezdése.
Hristijan Mickoski miniszterelnök tegnap kijelentette, hogy Bulgária azért ellenzi a kisebbségekre vonatkozó cselekvési tervet, mert az macedón nyelven készült. Mickoski elmondta, hogy az történt, amire a brüsszeli partnereket figyelmeztette – „hogy még ha a legjobb kisebbségi cselekvési tervet készítjük is el, azt Bulgária el fogja utasítani”.
– Sajnálom, hogy ismét elszalasztották a lehetőséget, hogy jó szomszédok legyenek. Egyetlen tagállamnak sincs ellenvetése, egyetlen kisebbségnek sincs ellenvetése Macedóniában, mivel nyilvános vita zajlott. Nos, az volt a probléma, hogy macedón nyelven volt. Bocsánat, de az anyanyelvem a macedón, a nemzetközi használatra szolgáló hivatalos nyelv a macedón, nincs más. Ha ez valakit zavar, én ezen nem tudok segíteni, és sajnálom, hogy ez így van – mondta Mickoski.
A miniszterelnök rámutatott, hogy mindent úgy tettek, ahogyan kérték – elfogadták egy olasz szakértő javaslatait a terv kidolgozásakor, és teljesítették Brüsszel kérését is, hogy „egy nappal korábban küldjék el Bulgáriának a jó szándék jeleként”.
– Így tettünk, egy nappal korábban átadtuk. Nos, most az zavarja őket, hogy macedón nyelven van. De ez az Alkotmány szerint hivatalos nyelv, és sem én, sem a miniszter nem szeghetjük meg az Alkotmányt. Ha azt gondolják, hogy más nyelven fogjuk elküldeni, nekünk az Alkotmány szerint nincs más nyelvünk. Az a macedón nyelv. Ismét bebizonyítják, hogy nem a kisebbségről vagy a bolgárokról az Alkotmányban van szó. Követeléseiknek sokkal mélyebb gyökerei vannak, a problémák mélyebbek, és ismét megmutatják, hogy szándékaik teljesen mások – nyilatkozta Mickoski.
Mint mondta, a kormánynak jelenleg nincsenek kapcsolatai Bulgáriával, de „bármikor és bárhol, bármely szervezetben készek vagyunk elmenni, tárgyalni és bemutatni érveinket”.
– Mindent elfogadunk, természetesen az Alkotmányba való be nem vételt, minden észrevételt elfogadunk, de az anyanyelvemről, a macedón nyelvről nem tudok lemondani – hangsúlyozta Mickoski. (2026. január 5.)