go to the original language article
BELGRÁD – Az Európai Unió (EU) az elmúlt 20 évben vissza nem térítendő támogatások formájában két-háromszor több forrást különített el, mint az összes többi nemzetközi partner együttvéve, éves szinten 200 és 300 millió euró közötti összegekkel, ami messze a legnagyobb donorrá teszi Szerbiában – áll a NALED legújabb hírlevelében. Az Európai Unióval ellentétben, amely stabilan fejlesztési partner marad, sőt növeli a vissza nem térítendő pénzügyi források elérhetőségét, a legtöbb bilaterális és multilaterális partner ebben a 20 éves időszakban csökkentette pénzügyi támogatásának volumenét, vagy teljesen megszüntette azt, mint például Ausztria vagy az USA – emelik ki a NALED-nél. Hozzáteszik, hogy ez egy várható trend, amely folytatódni fog, ahogy Szerbia halad az európai úton – az európai alapok elérhetősége növekszik, miközben más partnerek csökkentik fejlesztési támogatásukat, és a kevésbé fejlett országok felé irányítják azt. Tavaly az Európai Unió mögött jelentősebb partnerként Németország, Svájc és Svédország követték, amelyek évente több tízmillió eurót különítenek el, míg Norvégia és a többi bilaterális donor, valamint a nemzetközi szervezetek, mint például az Egyesült Nemzetek ügynökségei, az EBESZ és az Európa Tanács, lényegesen kisebb összegű vissza nem térítendő forrásokkal vesznek részt, de jelentős támogatást jelentenek a reformok, az európai integráció és a társadalmi-gazdasági fejlődés szempontjából.
A NALED jó kormányzásért és projektekért felelős osztályának igazgatója, Ana Ilić kiemelte, hogy a többi donortól eltérően, akik saját fejlesztési stratégiáikkal összhangban korlátozott számú területre összpontosítanak, az EU az egyetlen, amely gyakorlatilag a társadalmi élet minden szegmensét támogatja Szerbiában. A legtöbb forrást az infrastruktúrába, vagyis az energetikába, a közlekedésbe és a környezetvédelembe fektetik, de a társadalmi-gazdasági fejlődésbe, az innovációkba, a digitalizációba és az egészségügybe is, különleges helyet foglal el továbbá a jogállamiság területe, amely magában foglalja az igazságszolgáltatás reformját, az emberi jogokat, a médiaszabadságot és az intézmények megerősítését, ami mind egybeesik a nemzeti prioritásokkal, a NALED ajánlásaival, valamint a polgárok és a gazdaság igényeivel. A beruházások egy nagyon fontos szegmenseként említik a regionális együttműködés erősítését, amelyet az EU közvetlenül támogatott a Nyugat-Balkánra vonatkozó, hatmilliárd euró értékű Növekedési Terven keresztül, valamint a határon átnyúló együttműködési projekteken keresztül, amelyek a helyi lakosság életminőségének javítására és a területi gazdasági és társadalmi különbségek csökkentésére irányulnak. „A NALED aktív résztvevője több ilyen EU-projektnek. Szabadkán és még három határ menti horvátországi községben 30 középületre telepítünk naperőműveket, okos közvilágítást szerelünk fel és 13 okos buszmegállót létesítünk, míg a másik oldalon, Dél-Szerbiában, Novi Pazarban, Tutinban és montenegrói községekben nemrég fejeződött be a hulladék helyi szintű elsődleges válogatásának és gyűjtésének fejlesztésére irányuló projekt. Ennek kapcsán az EU 1 500 kukát adományozott a háztartási hulladék megfelelő szétválogatásához, valamint egy hulladékgyűjtő teherautót a novopazari közművállalatnak” – mondta Ana Ilić.
Figyelembe véve a környezetvédelem jelentőségét és az EU joganyagához való igazodást a 27. fejezetben, a NALED technikai segítséget nyújt az illetékes minisztériumnak a regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakításában Újvidék városa és hét környező község számára, miközben a Growth4Blue projekten és a görög, olasz, szlovén, montenegrói és észak-macedóniai partnerekkel való együttműködésen keresztül a kék gazdaság fejlesztését támogatja a munkaerőpiaci igények és a rendelkezésre álló szakemberek összehangolásával a halászat, a hajógyártás, valamint a folyami és tavi turizmus területén. „2026-ban folytatnunk kell gazdaságunk összekapcsolását az európaival a fenntartható és felelős üzleti működés, a dekarbonizáció, a fenntartható kereskedelem és az innovációk fejlesztése révén. Fontos, hogy gazdaságunk a lehető leggyorsabban haladjon az európai üzleti szabványok alkalmazásában, és maximálisan kihasználja a számára különböző európai programokból elérhető alapokat” – emelte ki. Hozzátette, hogy ez az a terület, ahol már idén jelentős előrelépést érhetünk el, és hogy a NALED, mint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) kapcsolattartó pontja, külön támogatást nyújt majd a startupoknak, kutatóknak, vállalatoknak és mindazoknak, akik innoválni szeretnének, és innovatív megoldásaikat és termékeiket az európai piacra kívánják vinni. (január 18.)