Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Brüsszel – Az európai gazdaság idén veszített lendületéből a magas megélhetési költségek, a gyenge külső kereslet és a monetáris szigorítások miatt. Bár a gazdasági aktivitás a későbbiekben várhatóan fokozatosan élénkülni fog, az Európai Bizottság őszi prognózisában a nyári várakozásokhoz képest lefelé módosította az uniós GDP növekedésére vonatkozó előrejelzését. Becslések szerint az infláció októberben kétéves mélypontra esett az euróövezetben, és várhatóan tovább fog csökkenni.
2023-ban 2,2 százalékra lassul a román gazdaság növekedése
Brüsszel – A májusban becsült 3,2 százalékról 2,2 százalékra módosította őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Az uniós testület várakozásai szerint a tavaszi becsléstől eltérően 2024-ben a román GDP nem 3,5 százalékkal, hanem csak 3,1 százalékkal bővül, 2025-ben pedig 3,4 százalékkal nő. A növekedés felgyorsulásához a jövedelmek folyamatos emelkedése, a kamathatások csökkenése és a közberuházások járulnak majd hozzá – olvasható az előrejelzésben.
Az Európai Bizottság becslése szerint a költségvetési hiány idén elérheti a tavalyi 6,3 százalékos szintet. A tavaszi előrejelzésében még csak 4,7 százalékos deficitet prognosztizált erre az évre a testület.
A brüsszeli várakozások szerint a jövő év januárjától hatályba lépő deficitcsökkentő intézkedések hatására a költségvetési hiány 2024-ben 5,3 százalékra, 2025-re pedig 5,1 százalékra csökken. Az intézkedéseket az Európai Bizottság szerint részben ellensúlyozhatja a személyzeti kiadások jelentős növekedése, az előrejelzés ugyanakkor nem számol az új nyugdíjtörvény rövid távú költségvetési hatásaival.
Az uniós testület ugyanakkor arra számít, hogy a tavalyi 12 százalékról idén 9,8 százalékra, 2024-ben 5,9 százalékra, 2025-ben pedig 3,4 százalékra csökken az infláció Romániában. (november 15.)
A vártnál lassabb lesz az EU gazdaságának növekedése
Brüsszel – Az Európai Unió és az euróövezet gazdaságának 2023-as és 2024-es növekedésére vonatkozó becslések is romlottak.
„Az idei év kihívásokkal volt terhes az uniós gazdaság számára, amelyet visszahúzott az Ukrajna elleni orosz háború hatása, a gyenge globális kereslet és a fogyasztói árak emelkedése” – nyilatkozta Valdis Dombrovskis EB-alelnök.
Az őszi előrejelzés szerint 2023-ban az EU-ban és az euróövezetben egyaránt 0,6 százalékos lesz a GDP növekedése, ami 0,2 százalékponttal elmarad az EB korábbi becsléseitől.
„Az idei rendkívül gyenge növekedést követően 2024-ben szerény élénkülésre számíthatunk, amelyet az erőteljes munkaerőpiac és az infláció folyamatos enyhülése segít elő” – magyarázta Dombrovskis.
Az EB előrejelzése szerint 2024-ben az uniós GDP 1,3 százalékkal, az euróövezeti 1,2 százalékkal nő. Az infláció enyhülése és a monetáris szigorítások visszahúzó erejének csökkenése miatt 2025-ben az EU-ban várhatóan 1,7 százalékra, az euróövezetben pedig 1,6 százalékra gyorsul a növekedés.
Az euróövezeti általános infláció a prognózis szerint a 2023-as 5,6 százalékról 2024-ben 3,2 százalékra, 2025-ben pedig 2,2 százalékra mérséklődik. Az EU-ban az általános infláció várhatóan a 2023-as 6,5 százalékról 2024-ben 3,5 százalékra, 2025-ben pedig 2,4 százalékra csökken. (november 15.)
Az EB prognózisa első alkalommal az új tagjelölt országokra is kiterjed
Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzése első alkalommal terjed ki Bosznia-Hercegovinára, a Moldovai Köztársaságra és Ukrajnára, amelyek tavaly megkapták az uniós tagjelölti státuszt.
Ukrajna gazdasága 2023-ban figyelemreméltó rezilienciáról tett tanúbizonyságot. Az előrejelzés szerint az orosz inváziót követően 2022-ben bekövetkezett 29 százalékos zuhanás után a gazdasági növekedés 2023-ban eléri a 4,8, 2024-ben a 3,7, 2025-ben pedig a 6,1 százalékot.
A fellendülés a kivételesen jó mezőgazdasági termésnek és a nemzetközi partnerek megingathatatlan támogatásával megerősített kormányzati ösztönzőknek, valamint a makroszintű pénzügyi stabilitás biztosítása iránti hatósági elkötelezettségnek tudható be – hangsúlyozták az EB közleményében.
Az Európai Bizottság minden évben két átfogó (tavaszi és őszi) előrejelzést, valamint két időközi (téli és nyári) előrejelzést tesz közzé. Az időközi előrejelzések az aktuális év és a következő év éves és negyedéves GDP-jére és inflációjára terjednek ki, és országspecifikus, valamint uniós és euróövezeti szinten összesített adatokat tartalmaznak. (november 15.)
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.