Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Bukarest – Románia Alkotmánybírósága (CCR) december 6-án érvénytelenítette a teljes elnökválasztási folyamatot, és elrendelte a megismétlését. A bírák az alkotmány 146. szakaszának f) pontjára hivatkoztak, amely szerint az alkotmánybíróság felügyeli az elnökválasztással kapcsolatos eljárás betartását és hitelesíti a választás eredményét. A CCR döntése példa nélküli Romániában.
A testület kilenc szavazattal, egyhangúlag meghozott határozatának előzményeként az alkotmánybíróság hitelesítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét, egy héttel azután, hogy a több mint kilencmillió szavazat újraszámolását kérte. A döntés közzétételekor a külképviseleteken már 12 órája tartott a szavazás a második fordulóban.
Egy nappal a döntés előtt az alkotmánybírósághoz négy beadvány érkezett, három civil szervezetek, egy pedig Cristian Terheş elnökjelölt részéről, amelyek beterjesztői kérték az első elnökválasztási forduló eredményének érvénytelenítését. A beadványokat azután fogalmazták meg az aláíróik, hogy feloldották a titkosítás alól a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) tudomására hozott titkosszolgálati jelentéseket, amelyek szerint „állami kiberszereplők avatkoztak be” az elnökválasztás folyamatába, és „Románia agresszív orosz hibrid hadviselés célpontja”. A CCR korábban azt közölte, hogy csak a versenyben maradt két elnökjelölt beadványait tárgyalhatja a testület. Később az alkotmánybíróság változatott az álláspontján, és törölte a teljes elnökválasztási folyamatot, amikor már több mint 50 ezer választópolgár szavazott külföldön a második fordulóban.
A döntés indoklása
Határozatának indoklásában az alkotmánybíróság megállapította, hogy Călin Georgescu megsértette az elnökválasztási kampány finanszírozására vonatkozó törvényes rendelkezéseket, mert elhallgatta a kampánykiadásait. A testület emlékeztetett, hogy a független jelölt 0 lejes kampányköltségvetésről számolt be az Állandó Választási Hatóságnak, ami ellentmond a belügyminisztériumi belső elhárítási főigazgatóság és a Román Hírszerző Szolgálat jelentésében szereplő adatoknak. A bírák Călin Georgescu kampányának finanszírozásával kapcsolatban emlékeztettek arra, hogy az online kampányanyagokat minden esetben választási hirdetésként kell közzétenni, a finanszírozó és az alkalmazott terjesztési technika feltüntetésével. A titkosszolgálati dokumentumok szerint független jelölt TikTok-kampányát Bogdan Peşchir üzletember finanszírozta egymillió euróval.
Indoklásában az alkotmánybíróság megállapította azt is: a teljes elnökválasztási folyamat során a választás szabadsága sérült azáltal, hogy Călin Georgescu független jelölt népszerűsítése a romániai választási törvények megkerülésével és a közösségimédia-platformok algoritmusainak manipulásával folytatott agresszív reklámkampánnyal zajlott.
Az alkotmánynak megfelelően Klaus Iohannis tisztségben marad az új államfő eskütételéig.
Az országban pártállástól függően megoszlottak a reakciók: egyes politikusok, köztük a második fordulóba bekerült Elena Lasconi, azzal érveltek, hogy a CCR döntése tönkretette a demokráciát, míg mások üdvözölték az alkotmánybíróság határozatát, hangsúlyozva, hogy a román állami intézményeknek kötelességük gondoskodni a választási folyamat tisztaságáról.
Az EU azonnal lépett a romániai titkosszolgálati dokumentumok közzététele után
Az Európai Bizottság (EB) december 5-én bejelentette, hogy fokozta a TikTok közösségimédia-platform nyomon követését. A testület aggodalmát fejezte ki, amiért egyre erősödő jelek szerint a romániai választásokat célzó, összehangolt külföldi online befolyásolási műveletek zajlanak ezen a platformon. Az EB hangsúlyozta, hogy intézkedéssel a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) szerinti hatáskörét gyakorolja, és az nem érinti a romániai választási folyamatot, amely a román hatóságok és a román nép ügye.
A EB arra utasította a TikTokot, hogy őrizze meg a fizetett politikai tartalmak népszerűsítését tiltó közösségi alapelveinek szisztematikus megsértésére vonatkozó adatokat és információkat. Az utasítás a 2024. november 24. és 2025. március 31. közötti időszakban tartott tagállami választásokra vonatkozik.
Emellett az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága december 3-án meghallgatta a TikTok két képviselőjét – Brie Pegum hitelességért és átláthatóságért felelős igazgatót és Caroline Greer közpolitikai és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatót – arról, hogy a vállalat miként alkalmazza az uniós digitális szabályokat az európai választások során. A két igazgató megvédte azokat a félretájékoztatás elleni intézkedéseket, amelyeket a vállalat a romániai elnökválasztás első fordulójában hozott, és tagadta, hogy előnyben részesítették volna Călin Georgescut, aki a szavazatok 22,94 százalékával az első helyen végzett. Kijelentették, hogy „nem tettek különbséget a függetlenek és a pártjelöltek között”, és mindannyiukra „ugyanazok a korlátozások” voltak érvényesek.
A digitális szolgáltatásokról szóló európai uniós rendelet (DSA) idén február 17-én lépett hatályba, és szigorú szabályokat ír elő a különféle online platformok, köztük a közösségi oldalak számára az illegális és káros tartalmakkal szembeni fellépés hatékonyabbá tételére és az álhírterjesztés fékezésére. A DSA értelmében vizsgálati és szankcionálási jogkörrel rendelkező Európai Bizottság megkezdte a nagyon nagy közösségimédia-platformok kötelezettségteljesítésének vizsgálatát.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szombaton a X közösségimédia-platformon arról biztosította a közvéleményt: az uniós testület továbbra is azon fog dolgozni, hogy a platformok teljesítsék az európai választásokok az uniós digitális szolgáltatásokról szóló rendeletben előírt kötelezettségeiket. (2024.12.9.)
A kiadvány tartalmáért az Agerpres felel.