Brüsszel – Románia azoknak az európai uniós országok egyike, amelyeknek sikerült csökkenteniük üvegházhatású gázkibocsátásukat, miközben a bruttó hazai termékük (GDP) nőtt.
A kibocsátását csökkentő 21 tagállam közül mindössze hatnak esett vissza a gazdasága: Csehországnak, Észtországnak, Litvániának, Luxemburgnak, Magyarországnak és Lengyelországnak. A többi 15 tagállamnak (Portugália, Horvátország, Belgium, Málta, Franciaország, Spanyolország, Hollandia, Németország, Ausztria, Románia, Olaszország, Ciprus, Görögország, Szlovénia és Bulgária) úgy sikerült csökkentenie üvegházhatású gázkibocsátását, hogy a GDP-je nőtt.
2023 első negyedévében az Európai Unió (EU) gazdaságának üvegházhatású gázkibocsátása 941 millió tonna CO2-egyenértéket tett ki, ami 2,9 százalékkal kevesebb a 2022 első trimeszterében jegyzett 969 millió tonnánál. Eközben az EU GDP-je éves összevetésben 1,2 százalékkal nőtt az idei első negyedévben – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.
Az EU célul tűzte ki, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es referenciaértékhez képest, míg a klímasemlegességet 2050-re érné el.
Az Európai Unió gazdasága 0,5 százalékkal, az eurózónáé 0,6 százalékkal nőtt az idei második negyedévben 2022 második trimeszteréhez képest; a bővülés Írországban és Romániában volt a legnagyobb mértékű, 2,8, illetve 2,7 százalék – derül ki az Eurostat adataiból. (augusztus 16.)
A román védelmi minisztérium szerint az ország területét vagy felségvizeit nem fenyegeti katonai veszély
Bukarest – A román hadsereg légtérellenőrző struktúrái nem érzékeltek a Románia területét vagy felségvizeit fenyegető katonai veszélyt – közölte a védelmi minisztérium a román határhoz közeli ukrán folyami kikötők ellen augusztus 15-éről 16-ára virradóan végrehajtott orosz dróntámadásokkal kapcsolatban.
Közleményében a minisztérium hangsúlyozta, hogy fokozták a hadsereg készenlétét, és a NATO-erőkkel együttműködve folyamatosan ellenőrzik Románia szárazföldi területeit, a légterét és a felségvizeit, hogy közösen fellépve elrettentsék „a szövetséges területek elleni bármilyen agressziót”.
A román tengerészeti erők rendszeresen ellenőrzik a román partok közelében levő tengeri területet a navigációs veszélyek, különösen a sodródó tengeri aknák azonosítása érdekében. Az ukrajnai háború kezdetétől a román tengerészek és katonai búvárok eddig a Fekete-tenger északi részéről származó öt tengeri aknát semlegesítettek – közölték. (augusztus 16.)
A Damen cégcsoport bejelentette, hogy Romániában marad
Bukarest – A Damen cégcsoport bejelentette, hogy a mangaliai hajógyárból kivonult ugyan, de Galacon folytatja a tevékenységét.
A mangaliai hajógyár holland kisebbségi részvényese augusztus 4-én közölte, hogy felmondta a társulását a román állammal az üzem működtetésében, mert megszűnt a jogalapja. A Damen 3500 munkahelyet hozott létre Romániában, és eddig több mint 30 hadihajót és járőrhajót épített a romániai gyáraiban 14 ország (köztük NATO- és EU-tagállamok) haditengerészetének és parti őrségének.
A holland vállalat 2018-ban úgy döntött, hogy befektet a mangaliai hajógyárba. Beleegyezett abba, hogy az üzemet működtető társaság részvényeinek 2 százalékát átadja a román félnek (így a román állam 51 százalékos többségi részvényessé váljék ebben a vállalatban), ha cserében továbbra is irányíthatja a hajógyár működését.
A Damen közleménye szerint a román állammal kötött társulási megállapodásának jogalapja a 2023/197-es törvény hatályba lépésével szűnt meg. A vállalat szerint a jelenlegi jogszabályok már nem teszik lehetővé azokat a feltételeket, amelyet a román állam ajánlott fel számukra 2018-ban, és ezáltal érvényüket vesztették azok az alapelvek, amelyek alapján a Damen a mangaliai hajógyárba történő beruházásról döntött. (augusztus 11.)
A gazdasági miniszter szerint nem sérültek a Damen jogai
A Damen cégcsoport vádjaira válaszolva Ştefan-Radu Oprea gazdasági miniszter kijelentette, hogy nem érti, miért mondta fel a holland vállalat román állammal kötött társulását, mert nem sérültek a jogai. A tárcavezető közölte: a román kormány lépéseket tesz az Európai Bizottságnál és az OECD-nél annak érdekében, hogy a vállalati kormányzásról szóló törvénybe ismét bekerüljön a Damennek kedvező kivétel.
Oprea elmondta, hogy az említett törvény átmeneti rendelkezései szerint amíg a mangaliai hajógyár felügyelőbizottsága és az igazgatótanácsa hivatalban van, addig a holland cégcsoport minden gond nélkül képes az üzem irányítására. „Tájékoztattuk az Európai Bizottságot és az OECD-t, és kapcsolatban állunk velük annak érdekében, hogy újra bevezessük ezt a kivételt, mivel ez a kettős rendszerben való működés egyedülálló Romániában” – jelentette ki a miniszter. (augusztus 11.)
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.