Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Bukarest – Románia csatlakozása a schengeni térséghez a légi és a tengeri közlekedésben „megérdemelt siker” – jelentette ki Marcel Ciolacu kormányfő, aki szerint a román kormánynak világos és határozott terve van a teljes körű csatlakozás megvalósítására az év végéig.
„Meggyőződésem, hogy komolysággal és a stabilitásra törekvéssel ezt a célkitűzést is teljesíti Románia, mint ahogyan a két másik nagy projektet – a NATO-hoz, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozást – is sikerült végigvinnie, és ahogyan a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez is készül csatlakozni” – fogalmazott a miniszterelnök egy Facebook-bejegyzésben.
Mintegy 13 év várakozás után Bulgária és Románia március 31-étől részlegesen csatlakozott a belső határok nélküli térséghez. A két ország szárazföldi határokkal történő schengeni csatlakozása ellen Ausztria emelt vétót, Bécs szerint ugyanis a schengeni rendszer jelenleg nem működik, tehát nem lehet bővíteni. Március 31-től kezdve mindkét országban érvényesek a schengeni szabályok (beleértve a schengeni vízumok kiadására vonatkozóakat is), és megszűntek a térségen belül légi és tengeri határellenőrzések.
A közúti fuvarozók szemfényvesztésnek tartják a részleges csatlakozást, és tetemes anyagi veszteségekre panaszkodnak. Mindeközben a szófiai és a bukaresti hatóságok is hangsúlyozzák, hogy Románia részleges schengeni csatlakozása visszafordíthatatlan folyamat, és fontos előrelépés a teljes körű csatlakozás irányába.
Cătălin Predoiu román belügyminiszter is rámutatott, hogy a szárazföldi határokkal történő csatlakozás politikai döntés kérdése, de meggyőződése, hogy a folyamat visszafordíthatatlan.
„Állandó kapcsolatban állunk valamennyi stratégiai partnerünkkel, hogy támogassák a teljes körű schengeni tagság elérésére irányuló erőfeszítéseinket. A második szakasz azonban a diplomácián túlmutató külpolitikai fejleményektől és körülményektől is függ. A szárazföldi határokkal való csatlakozásról szóló döntés politikai jellegű lesz, csakúgy, mint az Air Schengennel kapcsolatos. De ugyanilyen meggyőződésem, hogy a folyamat visszafordíthatatlan és kiteljesedése nem halogatható sokáig” – szögezte le. (2024. március 31.)
A következő célkitűzés: a szárazföldi határellenőrzés megszüntetése
„A következő lépés a szárazföldi határellenőrzés megszüntetése. Az EU Tanácsában a megbeszélések idén folytatódnak. És biztosíthatom önöket, hogy ez a prioritás a mandátumom végére” – idézte Ylva Johansson belügyi biztost az Európai Bizottság bukaresti képviseletének közleménye.
Ebben hangsúlyozták, az EU Tanácsának döntenie kell Bulgária és Románia teljes körű schengeni csatlakozásának dátumáról. A Bizottság továbbra is minden szükséges támogatást megad a Tanács elnökségének azért, hogy a szárazföldi határokról szóló határozat 2024 folyamán megszülethessen – olvasható a közleményben.
Az Európai Bizottság már a 2011-es jelentésében úgy értékelte, hogy Bulgária és Románia készen áll a schengeni övezethez való csatlakozásra és mindvégig támogatta azt.
A belső határellenőrzés nélküli térség az EU egyik legfőbb vívmánya. Kormányközi kezdeményezésként indult 1985-ben öt uniós ország – Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg és Hollandia – részvételével, és fokozatosan bővült, mígnem a világ legnagyobb olyan térségévé nőtte ki magát, amelyen belül szabadon lehet utazni. A schengeni térség nemcsak a személyek szabad mozgását könnyíti meg, hanem az európai gazdaság számára is jelentős előnyökkel jár. (2024. március 30.)
A kiadvány tartalmáért az Agerpres felel.