Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.

Bukarest – Az EU következő többéves pénzügyi keretében a társadalmi dimenziót továbbra is prioritásként kell kezelni – figyelmeztetett Roxana Mînzatu, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke pénteken Bukarestben, a Kohézió 2027+: a hosszú távú fejlődés, az inkluzív gazdasági versenyképesség és az egész Európára kiterjedő reziliencia motorja című konferencián.

Az uniós biztos hangsúlyozta: a geostratégiai nyomás és a védelemre és versenyképességre fordított beruházások növekedése miatt fennáll a veszélye annak, hogy a szociális célkitűzések háttérbe szorulnak. Szerinte az Uniónak továbbra is be kell bizonyítania a polgároknak, hogy befektet az emberekbe, az oktatásba és a közszolgáltatásokba. „Továbbra is meg kell mutatnunk a polgároknak, hogy fellépünk a szegénység és az emelkedő megélhetési költségek ellen” – mondta Mînzatu.

Az EB alelnöke a kohéziós politikáért felelős európai tisztviselőknek bemutatta a Bizottság javaslatát, miszerint a 2028–2034-es többéves költségvetés legalább 14 százalékát szociális kiadásokra kell fordítani, mert ez tekinthető az oktatásba, a készségfejlesztésbe és a munkavállalók támogatási programjaiba történő új beruházások „garanciájának”.

Mînzatu hangsúlyozta azt is, hogy hatékony programokra van szükség a szegénység leküzdéséhez, és figyelmeztetett arra, hogy a társadalmi sérülékenység a belső biztonság sérülékenységéhez vezet. Ugyanakkor olyan megoldásokat sürgetett, amelyek lehetővé teszik a polgárok számára, hogy „otthon” tanuljanak és dolgozzanak, ne kényszerüljenek kivándorolni a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférésért.

Az uniós biztos szerint Románia a példája annak, hogy a kohéziós politika pozitív változásokhoz vezet. Hangsúlyozta, hogy ez a politika korszerűsítésre szorult, de a tagállamoknak eltérő a véleményük erről. „Szinte példátlan, közel kétbillió eurós költségvetés áll rendelkezésünkre. El kell döntenünk, hogy erős kohéziós politikát akarunk-e” – jelentette ki, megjegyezve, hogy Románia több mint 60 milliárd euróban részesülne a következő többéves pénzügyi keretből.

A kohéziós politikáról szóló bukaresti konferenciát az Európai Unió 2027 utáni költségvetéséről zajló viták keretében szervezték meg, és keretet biztosít a tagállamoknak a 2028–2034-es programozási időszak stratégiai irányvonalainak meghatározásához.

A bukaresti konferenciára érkező Raffaele Fitto, az Európai Bizottság kohézióért és reformokért felelős ügyvezető alelnöke találkozott Ilie Bolojan miniszterelnökkel. A felek az országos helyreállítási terv (PNRR) végrehajtásáról, a kohéziós politika rugalmasabbá tételéről és az Európai Unió következő többéves pénzügyi keretéről tárgyaltak.

A találkozón Bolojan elmondta, hogy a kohéziós politika a gazdasági növekedés, a konvergencia és régiófejlesztések támogatásának fontos eszköze. A EU következő költségvetéséről kifejtette, hogy Bukarest támogatja a reformok és beruházások folytatását, de ezeket az egyes tagállamok valós helyzetéhez kell igazítani. Ugyanakkor üdvözölte azt, hogy az Európai Bizottság folytatja a jogalkotás egyszerűsítését és rugalmasabbá tételét.

Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke kiemelte a Brüsszel és a román kormány közötti nyílt párbeszéd jelentőségét a PNRR, a kohéziós politikák és a stratégiai prioritások végrehajtása szempontjából. Raffaele Fitto szerint ez tükröződik abban is, hogy a többéves pénzügyi keret előirányzataiban nagyobb figyelmet fordítanak Kelet-Európára. (2025.11.21.)

A kiadvány tartalmáért az Agerpres felel.