go to the original language article
A migráció nyomot hagy a európai és amerikai társadalomban és gazdaságban, a vonatkozó empirikus tanulmányok alapján, a Szabadelvű Tanulmányok Központja által, a ma közzétett Policy Paperben.
A KEFIM szerint a migrációnak Európában és az Egyesült Államokban a gazdasági hatása összességében semleges vagy pozitív, ahogyan azt a vonatkozó empirikus tanulmányok áttekintése is mutatja. „A tanulmány a migráció gazdaságra és a fogadó országok közbiztonságára gyakorolt hatásáról elérhető tudományos adatokat vizsgálja Európában és az Egyesült Államokban, és megállapításai megcáfolják azokat a széles körben elterjedt nézeteket, amelyek a migrációt a bűnözés növekedésével vagy a gazdaság terhelésével hozzák összefüggésbe” – olvasható a vonatkozó sajtóközleményben.
A tanulmány főbb megállapításai a következők:
„- A migrációnak semleges vagy pozitív összesített gazdasági hatása van. A migránsok pótolják a munkaerőhiányt, növelik a termelékenységet és pozitívan hozzájárulnak a közfinanszírozáshoz, különösen, ha fiatalabb és magasan képzett munkavállalókról van szó. A rövid távú integrációs költségek, mint például a lakhatás vagy a nyelvtanulás, középtávon adóbevételekkel és megnövekedett foglalkoztatással kompenzálódnak.
– A közbiztonságot illetően a legtöbb empirikus tanulmány nem dokumentálja a migráció és a bűnözés növekedése közötti összefüggést. Ezzel szemben a migránsokkal nagyobb arányban rendelkező közösségek gyakran alacsonyabb arányú erőszakos bűncselekményeket mutatnak, míg az Egyesült Államokban a jogellenes migránsoknak kisebb a valószínűsége a börtönbüntetésnek, mint a hasonló társadalmi-gazdasági jellemzőkkel rendelkező helyi lakosoknak.
– A hosszú távú következményeket illetően a migrációs áramlások hiánya súlyos következményekkel járna Európa fejlődésére, foglalkoztatására és költségvetési fenntarthatóságára. Jellemzően, az Európai Bizottság adatai szerint, migráció nélkül az európai aktív népesség akár 29%-kal is csökkenne 2060-ra (szemben a migrációval járó 11,9%-os csökkenéssel), a növekedési ütemek évente 1% alá csökkennének, és a termelésveszteség elérné a 47 trillió dollárt”.
A KEFIM által megfogalmazott politikai javaslatok a következőket tartalmazzák:
„- A legális és szervezett migráció megerősítése
– Az integrációs politikák megerősítése, különös figyelmet fordítva az oktatásra és a munkára
– A biztonsági és bűnözési adatok minőségének javítása
– A migráció hatékonyabb kihasználása demográfiai és fejlesztési előnyként
– Az európai együttműködés megerősítése”.
A tanulmányt két politikai szereplő is kommentálja, elsőként Dimitrisz Kairidis, a New Democracy parlamenti képviselője: „A legális, elegendő és minőségi migráció vonzása a 21. században Görögország jólétének feltétele. E törekvésben nagy nemzetközi verseny van, és konkrét aktív vonzási és integrációs politikákra van szükség. Egy ilyen politika sikerének politikai feltétele a jogellenes migráció és az általa okozott bizonytalanság felszámolása.” Kairidis szerint „ma az Egyesült Államok hirtelen migrációellenes fordulata lehetőséget kínál Európának és Görögországnak tudósok és tehetségek vonzására. A kormány közelgő jogalkotási kezdeményezése, amelyet személyesen felügyeltem 2024-re, ezt a célt szolgálja”.
Basilisz Chronopoulos, a PASOK-Mozgalom a Változás Migrációs Politikai Osztályának titkára a következőket nyilatkozta: „Az utóbbi években a migrációs kérdések a szélsőjobboldal kihasználásának területévé váltak, amely képes elterelni a közbeszédet, és sokszor rákényszeríteni az érveit. Főként a félretájékoztatásra alapozva. Másrészt a statisztikai adatok és a tudományos kutatások teljesen más képet mutatnak, ahol a migráció nem probléma, hanem szükségszerűség. A KEFIM szövege összefoglalja az adatokat és a nemzetközi tapasztalatokat érthető módon, bemutatva egy másik, de racionális utat, amelyre hazánknak is vissza kell térnie.”
Végül a KEFIM elnöke, Nikosz Rombapasz hangsúlyozta: „A migrációról folytatott vita Európában és az Egyesült Államokban gyakran félelmeken és előítéleteken alapul, amelyek empirikusan nem igazolhatók. A tudományos kutatás azt mutatja, hogy a migráció, ha természetesen legális belépési, tartózkodási és munkavállalási folyamatokkal, valamint integrációs politikákkal párosul, pozitív hatásokat gyakorol a fejlődésre, a foglalkoztatásra és a költségvetési fenntarthatóságra. Nagy mértékben a migrációval kapcsolatos problémák egy működő és hatékony kezelési keret hiányából adódnak, és erre kell összpontosítanunk.” (23/10/25)