Strasbourg – Állásfoglalást fogadott el szerdán az Európai Parlament az EU 2028-2034 közötti költségvetésével kapcsolatban. A 317 támogató szavazattal, 206 ellenszavazattal és 123 tartózkodás mellett elfogadott szövegben a képviselők jelentősen ambiciózusabb többéves pénzügyi keretet (MFF) szorgalmaznak, amely képes megfelelni az EU polgárai növekvő elvárásainak a globális instabilitás közepette.
Az állásfoglalás szerint az EU-27 bruttó nemzeti jövedelmének 1 százalékát kitevő jelenlegi kiadási felső érték nem elegendő a sokasodó válságok és kihívások kezeléséhez.
Az európai parlamenti képviselők érvelése szerint az Amerikai Egyesült Államok globális szerepének visszaszorulásával a kiadások felmérésekor számításba kell venni az Oroszország Ukrajna elleni háborújából származó költségeket, a rendkívül kihívásokkal teli gazdasági és társadalmi helyzetet, a versenyképességi különbségeket, illetve a súlyosbodó klímaváltozást és biológiai sokféleség válságát.
‘Megfelelő támogatást szeretnénk biztosítani régóta fennálló prioritásainkhoz, például a mezőgazdasághoz és a kohézióhoz. A következő többéves pénzügyi keret felelősségteljes és indokolt emelését javasoljuk, túllépve az elavult 1 százalékos GNI-korláton. Ha azt akarjuk, hogy az EU többet tegyen, akkor ennek megfelelően fel is kell vérteznünk. Az Európai Parlament csak olyan jövőbiztos többéves pénzügyi keretet fog jóváhagyni, amely rugalmas, hatékony és 2028. január 1-jéig megkezdődhet a végrehajtása’ – mondta Siegfried Mureșan (EPP), társ-jelentéstevő, román EP-képviselő.
Az állásfoglalás megerősíti a kohéziós politika szerepét az egységes piac megerősítésében, az egyenlőtlenségek csökkentésében és a szegénység elleni küzdelemben. A következő hosszú távú költségvetésnek csökkentenie kell a kedvezményezettek számára a felesleges bürokráciát, de nem adhat nagyobb mozgásteret a Bizottságnak a Parlament demokratikus ellenőrzése nélkül. Az egyszerűbb költségvetésnek átláthatóbbnak is kell lennie – állítják az EP-képviselők.
A képviselők nem tartják megfelelőnek a több meglévő programot összevonó ‘versenyképességi alap’ létrehozására irányuló, az Európai Bizottságtól származó javaslatot. Ehelyett új, célzott alap létrehozását szorgalmazzák, amelynek célja az uniós kockázatcsökkentő mechanizmusok révén a magán- és állami beruházások ösztönzése.
Véleményük szerint szükséges a védelmi kiadások növelése, de ez nem történhet a szociális és környezetvédelmi kiadások vagy a régóta érvényben lévő politikák rovására.
Az állásfoglalás szerint az Európai Parlament elutasítja az Európai Bizottság azon elképzelését, hogy lemásolja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz ‘tagállamonként egy nemzeti terv’ modelljét. Ehelyett az EP-képviselők olyan struktúrát szorgalmaznak, amely biztosítja az átláthatóságot és a parlamenti elszámoltathatóságot, és bevonja a regionális és helyi hatóságokat, illetve az összes érintett szereplőt.
Az Európai Parlament prioritásainak megfogalmazása azt a célt szolgálja, hogy az Európai Bizottság beépítse azokat az EU következő hosszú távú költségvetéséről szóló javaslatába, amelyet, 2025 júliusában tesznek közzé. (2025. május 8.)
A kiadvány tartalmáért az Agerpres felel.
