go to the original language article
Madrid – Spanyolország kormánya benyújtotta az Európai Bizottságnak az Épületfelújítási Nemzeti Terv (PNRE) tervezetét, azt a stratégiai dokumentumot, amely a Nemzeti Integrált Energia- és Klímatervvel (Pniec) összhangban irányt mutat a teljes spanyol épületállomány – köz- és magánépületek egyaránt – átalakításához az éghajlat-semlegesség 2050-re történő eléréséhez.
A Lakásügyi és Városi Napirend Minisztériuma közleményben tájékoztatott arról, hogy a tervezet az európai kormány ajánlásait kaphatja meg a végleges benyújtása előtt, amelynek hatálybalépése 2026. december 31-én várható.
Spanyolország 2020 és 2023 között 10%-kal tudta csökkenteni a lakások energiafogyasztását, évi átlagosan 540 000 felújítással ebben az időszakban, a Nemzeti Statisztikai Intézet (INE) adatai szerint.
Ugyanakkor az európai végrehajtó hatósághoz benyújtott terv 25%-os fogyasztáscsökkentést irányoz elő 2030-ra és 33%-osat 2035-re, messze túlteljesítve az európai irányelv által ugyanezekre az évekre meghatározott 16%-os, illetve 20%-os csökkentési célokat.
Az Energiahatékonysági Irányelv (EPBD) aktualizálásával az Európai Unió cselekvési tervet kér a tagállamoktól, hogy teljesítsék a 2030-ra kitűzött európai dekarbonizációs célokat, és hozzájáruljanak a 2050-re nulla kibocsátású épületállomány eléréséhez, ennek érdekében beépítve a Minimális Energiahatékonysági Szabványokat (MEPS) és a felújítási pályát.
E keretben ösztönzi Spanyolország kormánya a nagyszabású tervet az irányelv teljesítésére: a lakó- és nem lakóépületek nulla kibocsátásúvá alakítását, ezáltal biztosítva az épületállomány hatékonyságát és fenntarthatóságát.
Kiemelendő, hogy az Épületfelújítási Nemzeti Terv által 2020 és 2030 között előirányzott fogyasztás- és kibocsátáscsökkentés 1 567 986 lakás átfogó felújításának felel meg, meghaladva a Pniec előrejelzését (1 377 000 lakás), és hogy a 2020 és 2023 közötti fogyasztáscsökkentés 615 000 lakás átfogó felújításának felel meg.
Részvételi folyamat
A terv kidolgozásához széles körű részvételi folyamatot indítottak, amely négy munkacsoportot, öt szakértői fórumot és több mint 400 szereplő részvételét foglalta magában.
Ezenfelül a tervezetet 2025. november 28. és december 13. között a MIVAU honlapján keresztül véleményezésre és közmeghallgatásra bocsátották, amely során 81 észrevétel érkezett magánszemélyektől, egyesületektől, közintézményektől, vállalatoktól és más szereplőktől.
„Ezeket az észrevételeket értékeltük és figyelembe vettük a Brüsszelnek megküldött végleges tervezet megfogalmazásakor. E hozzájárulások nagy része már a tervezetben is szerepelt a korábbi széles körű részvételi folyamatnak köszönhetően” – közölte a minisztérium. (december 30.)