go to the original language article
Brüsszel – Az Európai Unióért felelős államtitkár, Fernando Sampedro kedden Brüsszelből hangsúlyozta annak „sürgősségét”, hogy az Európai Unió fejezze be a folyamatot a Mercosur-országokkal tárgyalt szabadkereskedelmi megállapodás elfogadására; egy „létfontosságú” paktumról van szó, amelyet reményei szerint még az év vége előtt alá lehet írni Franciaország halasztási kérelme ellenére is.
„Soha nem álltak fenn ennyire kedvező körülmények, amelyek ilyen világosan megmagyaráznák a sürgősséget és a szükségességet a Mercosurral kötendő megállapodás aláírására” – jelentette ki Sampedro az újságíróknak az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának ülésére érkezve.
Bár nem válaszolt arra a kérdésre, hogy szerinte a szerződés aláírásának elhalasztása a megállapodás végét jelentheti-e, ahogyan azt a dél-amerikai országokból sugallják, az államtitkár mindenesetre ragaszkodott ahhoz, hogy elfogadása „prioritás” kell legyen az európai blokk számára.
„Ebben a nemzetközi kontextusban létfontosságú, hogy az Európai Unió egésze számára prioritás legyen e megállapodás lezárása. Így hát reméljük, hogy így is lesz” – szögezte le.
Menetrend a megállapodás lezárására
Magát az Európai Bizottságot is figyelmeztette hétfőn szóvivője útján, hogy a Mercosurral kötendő megállapodás aláírása „létfontosságú”, és bízott abban, hogy az év vége előtt alá lehet írni. Brazília, amely szombaton ad otthont egy Mercosur-csúcstalálkozónak, abból indul ki, hogy a felek már ugyanazon a szombaton aláírhatják a szöveget egy, a csúcs margóján tartandó ünnepségen.
Ez a menetrend azonban attól függ, hogy a Tanácson (kormányokon) belül teljesülnek-e az elfogadáshoz szükséges hátralévő lépések, beleértve egy szavazást is, amelyhez a 27 tagállam minősített többségére van szükség az elfogadáshoz.
A kormányok jóváhagyásával a megállapodás ideiglenesen már 2026 elején hatályba léphetne, anélkül, hogy meg kellene várni az Európai Parlament szükséges véleményét a végleges ratifikációhoz, ami több időt vesz igénybe.
Az EU soros elnöksége, amelyet ebben a félévben Dánia tölt be, továbbra is azt a célt tűzte ki, hogy még ezen a héten az uniós nagykövetek elé terjessze ezt a szavazást, de ez először attól függ, hogy az Európai Bizottság által a potenciálisan leginkább érintett gazdák kompenzálására felajánlott védintézkedések átmennek-e egy másik szavazáson, kedden az Európai Parlament plenáris ülésén, hogy lehetővé váljon e támogatások hivatalos jóváhagyása is a huszonhetek részéről.
Ha ez az első lépés sikerrel jár, a tagállamok és az Európai Parlament egy nappal később megállapodhatnak e védintézkedések végleges jóváhagyásáról, ami megnyitná az utat, hogy a 27-ek nagykövetei elfogadják azt a döntést, amely lehetővé teszi az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen számára, hogy az Európai Tanács elnökével, António Costa-val együtt Brazíliába utazzon, és aláírja a megállapodást egy szombati ünnepségen, a Mercosur-csúcs margóján.
Franciaország elutasítása
Franciaország, amely hagyományosan határozottan ellenezte a kereskedelmi paktumot a mezőgazdasági ágazatára gyakorolt hatástól való félelme miatt, és az elmúlt években a Mercosurtól a deforesztáció és az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén is nagyobb követelményeket támasztott, a hétvégén megismételte, hogy szerinte továbbra sem „adottak a feltételek” ahhoz, hogy az EU zöld utat adjon, és újabb halasztást kért.
A francia ellenállás élesen ütközik olyan országok álláspontjával, mint Németország és Spanyolország, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy ez a megállapodás „kritikus” lehetőség az európai gazdaság számára, és alapvető az új multilaterális egyensúlyokban; miközben a dél-amerikai országok arra figyelmeztetnek, hogy ha elszalasztják ezt a lehetőséget, nem várnak tovább, és egyenértékű megállapodásokat keresnek a világ más nagy gazdaságaival.
„Franciaország azt kéri, hogy hosszabbítsák meg a határidőket, hogy tovább dolgozhassunk az európai mezőgazdaságunk védelmére szolgáló legitim intézkedések elérésén” – figyelmeztetett a francia miniszterelnök, Sebastien Lecornu egy vasárnap közzétett hivatalos nyilatkozatban.
Mindezek ellenére Emmanuel Macron kormánya önmagában nem tudja megakadályozni a megállapodás elfogadását, amely kizárólag a tagállamok minősített többségétől függ (legalább 15 ország, amelyek az EU lakosságának 65%-át adják), és eddig nem sikerült elegendő fenntartást összegyűjtenie ahhoz, hogy blokkoló kisebbséget hozzon létre, annak ellenére, hogy Lengyelország és Olaszország fenntartásokat fogalmazott meg, más országok, például Ausztria kételyeket táplálnak, illetve Belgium köteles tartózkodni az országos álláspont hiánya miatt.
Ilyen körülmények között Giorgia Meloni kormánya döntő szerepet játszhat abban, hogy a minősített többség mérlegét a blokkoló kisebbség felé billentse, vagy fordítva, de bár hónapokkal ezelőtt Róma jelezte, hogy elfogadja az asztalon lévő védintézkedéseket, a mezőgazdasági tiltakozások nyomán ismét felszínre kerülnek a kételyek, és Brüsszelben továbbra is kérdéses, mi lesz az álláspontja, ha végül ezen a héten sor kerül a szavazásra, noha diplomáciai források szerint minden szinten folyamatos tárgyalások zajlanak az utolsó, Olaszország részéről érkező kérések rendezésére.
Mindez egy bonyolult héten az Európai Unió számára, amikor is a blokk valamennyi országának mezőgazdasági ágazata nagyszabású tüntetést hirdetett meg a következő csütörtökre Brüsszelben, tiltakozásul a Közös Agrárpolitika (KAP) 2027 utáni következő költségvetésében bejelentett megszorítások ellen. Ugyanezen a csütörtökön az EU állam- és kormányfői is hagyományos decemberi csúcstalálkozójukra gyűlnek össze ugyanebben az európai fővárosban, amelynek napirendjén Ukrajna és az európai költségvetés szerepel kulcstémaként. (december 16.)