go to the original language article
BELGRÁD – Nemanja Starović európai integrációért felelős miniszter meggyőződését fejezte ki, hogy 2026 jó év lesz Szerbia európai integrációja szempontjából, és hogy sikerül majd leküzdeni a hármas klaszter meg nem nyitása miatt kialakult politikai patthelyzetet, hozzátéve, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha megfontolnák az egész Nyugat-Balkán régió felvételét a tagságba. „Január 1-jétől Ciprusi Köztársaság vette át az elnökséget az Európai Unió Tanácsában. Ciprus számunkra nagyon jóindulatú, baráti, merem mondani, testvéri ország, és hiszem, hogy egy további hangot és impulzust fog adni ahhoz, hogy ez a formális politikai patthelyzet feloldódjon” – mondta Starović a Tanjugnak adott interjúban.
Úgy értékelte, hogy Szerbia európai integrációs folyamata rendkívül dinamikusan zajlik, és hozzátette, hogy Szerbia továbbra is végzi a maga feladatát, napi szinten kommunikál és működik együtt az Európai Bizottsággal. „Hiszem, hogy ez a 2026-os év nagyon jó év lesz Szerbia számára, mind amikor gazdasági, pénzügyi fejlődésünkről beszélünk, mind pedig amikor Szerbia EU-integrációs folyamatáról van szó” – mondta Starović. Arra a kérdésre, hogy létezik-e politikai akarat a belső problémák megoldására, amelyeket gyakran emlegetnek a 3-as klaszter megnyitásának akadályaként, Starović úgy válaszolt, hogy a politikai akarat létezik, és Szerbia mindent végrehajt, ami az EU-integrációs folyamatban vállalt kötelezettségeit vagy feladatait jelenti. „Amikor a 35. fejezetről beszélünk, amelybe be van építve a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd, ez egy sajátos felfüggesztő mechanizmust jelent a csatlakozási folyamatunkban, amellyel egyetlen más EU-tagságra pályázó ország sem rendelkezik. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy minden kulcsfontosságú döntéshozó körében megérett a tudat, hogy a pristinai fél az, amely felelős a párbeszéd folyamatában tapasztalható előrelépés hiányáért, hogy a felelősség nem a Szerb Köztársaságot terheli, hogy mi voltunk az a fél, amely mindig kész és nyitott volt a párbeszédre” – mondta Starović. Hozzátette, hogy Belgrád az elmúlt évben néhány fontos lépést tett a Pristinával való kapcsolatok pacifikálása irányába, köztük a szerbek felhívását a helyi és tartományi választásokon való részvételre, így most, mint mondja, a labda Pristina térfelén van.
Elmondta, hogy keményen fogunk dolgozni annak érdekében, hogy a megadott határidőkön belül megvalósítsuk reformnapirendünk minden pontját, és hozzátette, hogy a kormány ebben az évben folytatja az EU-joganyag átvételére vonatkozó nemzeti program megvalósítását, amelyet nagyon ambiciózusan határoztak meg. „Ezzel párhuzamosan valósítjuk meg reformnapirendünket, amellyel felszabadítjuk az EU Nyugat-Balkánra vonatkozó Növekedési Tervéből származó pénzügyi részleteket. Megteremtjük az előfeltételeket – a 3-as klaszter keretein túltekintve – a 2-es klaszter megnyitásához, az 5-ös klaszter megnyitásához, valamint a 23. és 24. fejezetben szereplő szükséges átmeneti mérföldkövek eléréséhez is, ami valójában elengedhetetlen ahhoz, hogy lehetőséget kapjunk a már az elmúlt években megnyitott fejezetek lezárásának megkezdésére” – mondta Starović a Tanjugnak. Hozzátette, hogy olyan programokon is dolgoznak, amelyek fokozatosan integrálják Szerbiát az egységes európai piacba. „Itt a SEPA-mechanizmusok teljes körű operatív alkalmazására gondolok, mivel Szerbia számára már a múlt év májusában jóváhagyták az egységes euró-fizetési térséghez való csatlakozást, és az idei év első felének végéig teljes körű operatív alkalmazásunk lesz. Számunkra nagyon fontos folyamat államunk belépése az EU roamingmentes övezetébe, hogy végre megszűnjenek azok a nagyon magas díjak is, amelyeket állampolgáraink az EU-n belüli mobiltelefon- és mobilinternet-használatért fizetnek” – mondta Starović.
Arra a kérdésre, hogy Szerbia mikor számíthat a Növekedési Tervből származó első részletek kifizetésére, a miniszter úgy válaszolt, hogy 2025 folyamán az állam 7 százalékos, azaz 111 millió eurós előfinanszírozási összeget kapott. „Nem minden nyugat-balkáni partner jutott el addig a pillanatig, és kapta meg a finanszírozási forrásokat. Ugyanígy mi is 2025 folyamán két kérelmet nyújtottunk be a források kifizetésére, tehát az első és a második részletre. Az idei év januárjában nyújtjuk be a kérelmet a harmadik részlet kifizetésére, és az Európai Bizottságtól kapott legutóbbi információk szerint megindították az eljárásokat az első, 68 millió eurós részlet kifizetésére, amit természetesen türelmetlenül várunk” – mondta Starović. A Nyugat-Balkán egyes partnereivel ellentétben – tette hozzá – Szerbiától eddig egyetlen részletet sem vontak meg, vagyis nem csökkentették azokat az eszközöket, amelyek esetleges késedelmek miatt a rendelkezésére állnak. Arra a kérdésre, hogy szerinte a szerb képviselő távolléte az EU–Nyugat-Balkán legutóbbi brüsszeli csúcstalálkozójáról negatívan befolyásolja-e az európai integrációk megítélését, Starović úgy válaszolt, hogy nem gondolja, hogy ilyen jellegű negatív következményei lesznek. „Ez Szerbia szükségszerű lépése volt, mivel az Európai Unió Tanácsa azzal, hogy ismételten elmaradt a 27 tagállam politikai konszenzusa a 3-as klaszter megnyitásáról, nagyon rossz üzenetet küldött Szerbia polgárainak” – mondta Statović.
Hozzátette, hogy ez a rossz politikai üzenet komoly politikai választ követelt meg. „Amikor erről a rossz üzenetről beszélünk, ha öt egymást követő éven keresztül rendelkezünk az Európai Bizottság ajánlásával, amely az egyetlen illetékes szerv, amely egyedül rendelkezik azzal az apparátussal és mechanizmusokkal, amelyek alapján érdemben meg tudja ítélni, hogy Szerbia végrehajtotta-e mindazokat a szükséges reformokat a 3-as klaszter megnyitásához, és aztán ennek az ismételten megújított pozitív ajánlásnak ellenére sem kerül sor a 3-as klaszter megnyitására – ezzel olyan üzenetet küldenek, amely egyrészt elbátortalanítja mindazokat a kulcsfontosságú szereplőket, akik Szerbiában a reformfolyamatok hordozói, másrészt pedig a legjobb ajándékot adják mindazoknak, akik ellenzik Szerbia EU-integrációjának eszméjét, akár belföldi, akár nemzetközi szinten” – mondta Starović.
A miniszter úgy értékelte, hogy az elmúlt évben fontos lépést tettek az európai külpolitikával való összehangoltság arányának növelése felé, és rámutatott, hogy ezt az Európai Bizottság éves jelentése is elismerte, amely megállapította, hogy Szerbia az összehangoltsági arányt 51 százalékról 63 százalékra emelte. „Kötelességünk, hogy ezt fokozatos módon tegyük meg addig a pillanatig, illetve napig, amikor teljes jogú EU-tagállammá válunk, amikor helyet kapunk annál az asztalnál, ahol a döntéseket hozzák, és attól a pillanattól kezdve kötelesek leszünk százszázalékosan összehangoltak lenni. Ez ebben a pillanatban nem lehetséges, jóllehet egyes tagállamok részéről kifejezett elvárások vannak arra, hogy ez már most így legyen” – mondta Starović. Arra a kérdésre, mit gondol Aleksandar Vučić elnök javaslatáról, hogy az egész Nyugat-Balkán régiót együtt vegyék fel az EU-ba, Starović úgy válaszolt, hogy ez nagyon ésszerű, racionális és megvalósítható. „Noha jelenleg nem létezik az a fajta politikai akarat, hogy egy ilyen realista és jóindulatú kezdeményezést komoly módon megfontoljanak és elfogadjanak, hiszem, hogy az idő, az előttünk álló hónapok, talán évek meg fogják mutatni, hogy ez valójában az egyetlen reálisan megvalósítható megoldás, akár politikai, akár technikai–eljárási szempontból vizsgáljuk” – mondta Starović. Figyelembe véve az EU-bővítési folyamat lezárásának igényes eljárásait – tette hozzá –, a legoptimálisabb az lenne, ha megfontolnák az egész Nyugat-Balkán régió csoportos felvételét az EU-tagságba, és így elkerülnék az új határok létrehozását vagy a meglévők erősítését a régión belül, ami hozzájárulna a szükséges békéhez és stabilitáshoz, és ezáltal a fejlődéshez is.
Úgy értékelte, hogy előbb-utóbb sokan arra a pozícióra jutnak majd, amelyen jelenleg Szerbia elnöke áll. Arra a kérdésre, hogy lesz-e EU-bővítés Ursula von der Leyen bizottsági elnök mandátumának végéig, a miniszter úgy válaszolt, hogy magában Brüsszelben, valamint az EU-tagállamok kulcsfontosságú fővárosaiban is aktív vita zajlik a bővítési folyamatról, illetve magának a folyamatnak az átalakításának szükségességéről. „Szó esik bizonyos lehetséges, eltérő tagsági formákról is, kevesebb joggal és kevesebb kötelezettséggel, az új tagok vétójogának megszüntetéséről és így tovább. Ami vitathatatlan, hogy létezik politikai akarat arra, hogy a következő néhány évben sor kerüljön a bővítésre, de hogy ez a gyakorlatban megvalósítható lesz-e, azt azt hiszem, még senki sem tudja biztosan megmondani” – értékelte Starović. (január 3.)