BRUSSEL (ANP) – A balti tagállamok úgy vélik, hogy azoknak az EU-országoknak, amelyek még nem fordítanak a védelmi kiadásaikra a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát, először is „el kell végezniük a házi feladatukat” – mondta a lett miniszterelnök, Evika Siliņa. Lettország a GDP 3,65 százalékát fordítja védelemre – mondta. Támogatja Von der Leyen javaslatát, hogy 800 milliárd eurót fektessenek be a védelembe az EU költségvetési szabályok lazításával (650 milliárd) és a Bizottság által a tagállamoknak nyújtott hitelekkel (150 milliárd).
Lettország nyitott a további finanszírozási lehetőségekre. Litvánia is többet akar – mondta Gitanas Nausėda elnök. Az ország fokozatosan kívánja növelni a védelmi kiadásait a GDP 5-6 százalékára. Von der Leyen finanszírozási javaslatait „jó kezdetnek” nevezi, amelyek segítik országát, de úgy véli, később hitel és adománykeveréket kellene figyelembe venni.
Hollandia ellenzi a közös hiteleket.
Finnország is pozitívan áll a Bizottság elnökének védelmi terveihez. „Látható, hogy az EU tanult az ukrajnai háborúból” – mondta Petteri Orpo miniszterelnök. „Oroszország továbbra is állandó fenyegetést jelent az EU-ra és Európára. Végre erős védelmet építünk.”
Spanyolország ezt mind feleslegesnek tartja. Sánchez miniszterelnök már borzalmasnak találja, hogy az újrafegyverkezésről beszélnek. „Az EU egy politikai projekt a soft power területén.” Mindenekelőtt ő és más déli országok más biztonsági problémákat látnak, mint az „északi perem” országai, amelyekre megoldást kell találni. „Meg kell erősítenünk a határellenőrzéseinket és fokoznunk kell a terrorizmus és a kibertámadások elleni küzdelmünket.”
(2025. március 20.)