de flag go to the original language article
This article has been translated by Artificial Intelligence (AI). The news agency is not responsible for the content of the translated article. The original was published by APA.

Brüsszel (APA) – Norbert Totschnig (ÖVP) környezetvédelmi miniszter Brüsszelben határozottan kiáll a lítiumion-akkumulátorok „egységes betétdíjrendszerének” bevezetése mellett. „Azt akarjuk, hogy a Bizottság gyorsan tegyen le egy javaslatot az asztalra” – mondta Totschnig az uniós környezetvédelmi miniszterek keddi brüsszeli találkozójának kezdetén. A miniszterek küzdeni akarnak az „ultragyors divattrend” ellen is. A nemzetközi kereskedőkkel szemben „kikényszeríthető szabályozásokat” kell találni.

Ausztriában és Európa számos részén problémák vannak az eldobott lítiumion-akkumulátorokkal. Gyakran az ilyen akkumulátorokkal rendelkező készülékeket tévesen a vegyes hulladékba dobják, ahol tüzeket okoznak. „Ausztriában egy nagyon negatív évet éltünk meg, nagyon-nagyon sok tűzzel, óriási károkkal” – mondta Totschnig. Egy szeptemberi „kerekasztalnál” világossá vált, hogy az akkumulátor-kereskedelem nemzetközi, és a problémát csak európai szinten lehet megoldani.

„Túl sokáig tart”

Az a terv, hogy 2027-ig értékelést végeznek, „ez az én szemszögemből túl sokáig tart”. Szükség van egy rendszerre, amelyben az akkumulátorokat visszaviszik és biztonságosan ártalmatlanítják. Ennek pozitív hatása van „a környezetre, a biztonságra és egy működő körforgásos gazdaságra Európában” – mondta Totschnig.

A divattrenddel kapcsolatban Totschnig kifejtette, hogy egy átlagos európai évente 26 kiló textíliát vásárol, és ugyanabban az évben 11 kiló textíliát dob ki. „Ausztriában évente 220.000 tonna textíliát dobnak ki” – mondta a miniszter. Ellent kell tartani, és a fejlődést meg kell fékezni. Általánosságban a miniszterek Európa környezeti állapotáról szóló legutóbbi jelentés alapján mind a klímareziliencia előmozdításának sürgősségét, mind az átmenetet a körforgásos gazdaságra hangsúlyozni kívánják.

Bioökonómiai stratégia

A környezetvédelmi miniszterek az EU bioökonómiai stratégiáját is megvitatták. A bioökonómia a biomassza felhasználását jelenti élelmiszerek, anyagok és energia előállítására. Uniós szinten 2023-ban ebben a területen több mint 17 millió ember dolgozott, az érték 2,7 billió euró volt. Európa tiszta és versenyképes gazdaságra való átállása, valamint stratégiai autonómiája szempontjából döntő jelentőségű a bioökonómia potenciáljának kiaknázása – hangzott el. Ehhez megújuló biológiai szárazföldi és tengeri erőforrásokat kell felhasználni, bővíteni kell az innovációkat, és csökkenteni kell a fosszilis tüzelőanyagok importjától való függőséget. Jelenleg Európa a biomassza tekintetében 90 százalékban önellátó, vagyis: az EU-ban felhasznált biomassza 90 százaléka is az Unióból származik.

A „belső égésű motorok kivezetésének” várható enyhítésével kapcsolatban Totschnig azt mondta, hogy a közlekedési ágazatban különösen nagy kihívások vannak a klímacélok eléréséhez. A „technológiailag nyitott megközelítés” mellett foglalt állást. Az e-mobilitás a következő években egészen központi szerepet fog játszani, de a CO2-semleges technológiáknak – konkrétan a bioüzemanyagoknak és az e-üzemanyagoknak – is esélyt kell kapniuk. A beszállítóiparról is szó van, annak magas hozzáadott értékével, a munkahelyekről és a jólétről. A nap végén egy jó kompromisszumra van szükség, amely a gazdasági és az ökológiai célokat összeegyezteti – mondta Totschnig.

(2025.12.16.)