Tusk: Ukrajna akkor fizeti vissza a kölcsönt, amikor megkapja az Oroszország vagyonából finanszírozott jóvátételeket

Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának eredményeit kommentálva Donald Tusk miniszterelnök pénteken azt mondta, hogy bár az uniós vezetőknek nem sikerült közvetlenül a befagyasztott orosz vagyonhoz nyúlniuk Ukrajna finanszírozása érdekében, az erre a célra felvett uniós hitelt Kijev akkor is orosz pénzből fogja visszafizetni.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy az uniós vezetők által megkötött megállapodásnak köszönhetően Ukrajna 90 milliárd eurót kap, aminek révén „erős érvekkel” kezdheti meg a tárgyalásokat Oroszországgal a békéről vagy a fegyverszünetről.

Az Ukrajna finanszírozására 2026-ban és 2027-ben szánt pénz ugyan nem – ahogy azt eredetileg a tagállamok egy része remélte – az úgynevezett reparációs hitelekből, a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával származik majd, hanem az uniós költségvetésből felvett hitelből. Ahogy Tusk miniszterelnök elmondta, az Európai Unió rugalmas költségvetési tartalékából, az úgynevezett headroomból származó pénzről van szó. A kormányfő hangsúlyozta, hogy ezt a hitelt Ukrajna azoktól az orosz jóvátételektől fizetné vissza, amelyeket Kijev a háború befejezése után kap meg. Ha Moszkva nem akar majd jóvátételt fizetni, a hitel ukrajnai visszafizetéséhez éppen a befagyasztott orosz vagyont kell felhasználni.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy az orosz vagyont így is felhasználják, csak éppen a hitel fedezeteként. – Ez azt jelenti, hogy mi visszakapjuk ezeket a pénzeket Ukrajnától, Ukrajna pedig az Európai Unió felé fennálló hitelét akkor fogja törleszteni, amikor megkapja a befagyasztott orosz vagyonból finanszírozott jóvátételeket – magyarázta Tusk.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy ez egy olyan döntés, amely nem jár pénzügyi következményekkel a tagállamok számára, mert ez a tartalék már benne van az uniós költségvetésben. – Hogy úgy mondjam, Lengyelország nem fog pluszban fizetni ehhez a vállalkozáshoz – biztosított.

Tusk rámutatott, hogy bár Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát olyan államokként nevezték meg, amelyek ki lesznek zárva a hitelből, mert csak így sikerült őket meggyőzni az egyhangúságot igénylő megállapodás támogatásáról, de de facto ugyanúgy csatlakoznak hozzá, mint bármely más tagállam. – A hitel egy régen meghatározott és valamennyi tagállam által finanszírozott tartalékból származik. Függetlenül attól, mennyire fontos volt a cseheknek, a magyaroknak és a szlovákoknak, hogy legyen egy olyan bejegyzés, amely azt mutatja, hogy nekik ehhez semmi közük, a gyakorlatban a részvételük ugyanolyan, mint a többieké – értékelte a kormányfő.

Tusk elismerte, hogy az Európai Unió közvetlen hozzáférését az orosz pénzekhez elsősorban Belgium ellenezte, ahol az orosz vagyon legnagyobb része van letétben – és amelynek miniszterelnöke, Bart de Wever volt a „fő fékező”. – Olyan megoldást értünk el, amely semmissé tette az olyan országok, mint Belgium egyes érveit, ugyanakkor biztonságérzetet adott nekik, hogy nem lesznek kitéve az orosz vagyonhoz való hozzáférés pénzügyi és jogi következményeinek – mondta Tusk.

A csütörtöki brüsszeli csúcson az uniós vezetők arról tárgyaltak, hogyan lehetne finanszírozni Ukrajnát 2026–27-ben. Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap becslései szerint erre a célra 137 milliárd euróra van szükség, amelynek kétharmadát az Európai Unió vállalta magára. Az Európai Bizottság két megoldást javasolt: uniós hitelt és az úgynevezett reparációs hitelek felhasználását, amelyeket a befagyasztott orosz vagyon garantálna, amit kezdettől fogva leghangosabban Belgium ellenzett. (2025.12.19.)