Lengyelország támogatja Ukrajna tagságát az Európai Unióban és a NATO-ban, és az egyik legnagyobb szószólója – jelentette ki Ukrajna külügyminisztere, Andrij Sybiha az Ukrainska Prawda portálnak adott interjúban. A miniszter úgy értékelte, hogy Ukrajna európai uniós tagsága a lengyelek érdekében áll.
– Támogatást kapunk a lengyel hatóságok részéről Ukrajna európai uniós és NATO-tagságához. Ő az egyik legnagyobb szószólónk – mondta Sybiha a kedden közzétett beszélgetésben.
Amikor konkrétan a lengyel elnök, Karola Nawrockiego véleményéről kérdezték ezzel kapcsolatban, így válaszolt: „nincs okom azt állítani”, hogy nem támogatná ezt az álláspontot.
– Úgy vélem, hogy Ukrajna európai uniós tagsága a lengyelek érdekében is áll, és Lengyelországban tudatában vannak ennek a ténynek – értékelte az ukrán diplomácia vezetője a kedden közzétett interjúban.
– Az Európai Unió teljes filozófiája a kompromisszumokra épül. Azok az államok, amelyek most követeléseket támaszthatnak, szintén végigmentek ezen a folyamaton, és tudják, hogy csatlakozásuk végső soron mind számukra, mind az Európai Unió régi tagjai számára előnyös volt. Ezért optimista vagyok, hogy sikerül kompromisszumos megoldásokat találni – hangsúlyozta Sybiha.
A miniszter szerint az ukrán társadalomban és a szakértők körében gyakran megjelenik az a vélemény, hogy még Viktora Orbana, a magyar miniszterelnök nélkül is mindig lesz egy másik állam, amely megpróbálja majd blokkolni Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz. Sybiha rámutatott, hogy a kockázat létezik, és egyes partnerek erről nyíltan beszélnek Kijevnek.
– Tárgyalásaink biztosan nem lesznek könnyűek. Egyes partnerek ezt nyíltan meg is mondják nekünk – ezek összefüggnek majd belső politikai folyamataikkal – jegyezte meg.
Sybiha hangsúlyozta, hogy Ukrajna az utóbbi időben jelentős előrelépést ért el Lengyelországgal a rendkívül kényes történelmi kérdésekben.
A külügyminiszter elmondta, hogy Ukrajna elnöke, Wołodymyr Zełenski támogatta a lengyel háborús és konfliktusáldozatok maradványainak korlátlan exhumálását Ukrajna területén. Hozzátette, hogy a gyakorlatban ez a döntés már megvalósul, és az engedélyeket mindkét fél kiadja.
– Nem lehetnek, nem is szabad, és nem is lesznek akadályai az exhumálásoknak. Mert minden áldozat megérdemli a tiszteletet és az emlékezetet – hangsúlyozta.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a történelmi kérdések veszíthetnek-e jelentőségükből a Varsóval fenntartott kapcsolatokban, Sybiha kifejtette, hogy az előrehaladás már látható. Véleménye szerint továbbra is kulcsfontosságú az őszinte párbeszéd és a másik fél igényeinek meghallgatására való készség.
Lengyelországot és Ukrajnát évek óta megosztja az Ukrán Nacionalisták Szervezete és az Ukrán Felkelő Hadsereg szerepének emlékezete, amelyek 1943–1945-ben közel 100 ezer lengyel férfi, nő és gyermek ellen követtek el népirtó etnikai tisztogatást. 2017 tavasza óta vita folyt a háborúk és konfliktusok lengyel áldozatainak maradványai utáni kutatások és exhumálások tilalmáról Ukrajna területén, amelyet az ukrán Nemzeti Emlékezet Intézete vezetett be. A tilalmat az UPA- emlékmű 2017 áprilisi lebontása után adták ki Hruszowicében.
A tilalom feloldásáról szóló döntést 2024 novemberének végén jelentették be Lengyelország és Ukrajna külügyminisztereinek, Radosława Sikorskiegonak és Andrija Sybihynak a sajtókonferenciáján.
Zełenski a Nawrockim val folytatott, december végén Varsóban tartott találkozóján készségét fejezte ki a volhíniai exhumálások felgyorsítására. A lengyel elnök korábban azt mondta, hogy ez számára kulcsfontosságú ügy.
Az ukrán elnök vasárnap pedig kijelentette, hogy országa 2027-re technikailag teljes mértékben készen áll majd arra, hogy az Európai Unió tagjává váljon. (28.01.26)
go to the original language article
