Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Bukarest – Románia azért kényszerült a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítésére, mert nem vezette be az EU digitális szolgáltatásokról szóló rendelete szerinti felügyeleti mechanizmust – jelentette ki egy csütörtöki kerekasztal-beszélgetésen Vasile Dîncu európai parlamenti képviselő.
Az európai demokráciapajzzsal foglalkozó különbizottság alelnöke elmondta, hogy Románia nem nevezte ki az úgynevezett digitális szolgáltatási koordinátort, ahogy azt a rendelet előírja. Egy ilyen hatóság hiányában pedig az online platformokon akadálytalanul terjed a félretájékoztatás, a mesterséges intelligenciával történő manipuláció vagy az átláthatatlan politikai reklám. „Nem áll a polgárok rendelkezésére egy átlátható mechanizmusa a jogellenes, félrevezető tartalmak bejelentésére és orvoslására” – magyarázta.
Másfelől Dîncu szerint megfelelő jogi keret híján az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) szinte kizárólag a televízió- és a rádióadókra összpontosít, nem a közösségimédia-platformokra. A testület választási kampányra vonatkozó szabályai nem térnek ki az online politikai hirdetésekre, ezért „reaktívan, nem proaktívan” ellenőrzi a közösségi oldalakon közzétett tartalmakat – részletezte az EP-képviselő a szenátus európai ügyekért felelős bizottsága által szervezett eseményen.
Dîncu úgy vélekedett, hogy az Állandó Választási Hatóságnak (AEP) már egy évvel a választások előtt alkalmaznia kellett volna az európai jogszabályokat. A mulasztásnak szerinte az lett a következménye, hogy a polarizáció és az információk manipulálása jellemezte a tavalyi elnökválasztást megelőző időszakot.
Románia Alkotmánybírósága (CCR) 2024. december 6-án érvénytelenítette a teljes elnökválasztási folyamatot, és elrendelte megismétlését, miután a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) benyújtott hírszerző szolgálati jelentések titkosításának feloldása nyomán „megállapítást nyert, hogy egy állami kiberszereplő akciói befolyásolták a választást”, és „Románia agresszív orosz hibrid akciók célpontja volt”.
A kerekasztal-beszélgetésen Dîncu kitért az Európai Parlamentbe beterjesztett két törvényjavaslatára. Az egyik szabályozná a közösségimédia-platformok algoritmusainak átláthatóságát és a tagállami szintű nyilvántartásukat, a másik támogatná a minőségi írott sajtót.
Az Európai demokráciapajzs című vitával a szenátus európai ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményeket, információkat és elemzéseket kíván gyűjteni arról, hogy miként lehet előmozdítani és megerősíteni a demokráciát az Európai Unióban. A kerekasztal-beszélgetés megszervezésének előzményeként az Európai Bizottság április elsején úgy döntött, hogy kikéri a tagállamok civil társadalmi szervezeteinek, a nemzeti hatóságoknak, ifjúsági csoportoknak, a magánszektornak és a médiának a véleményét ezekben a kérdésekben. A hozzászólásokat 2025 harmadik negyedévében egy dokumentumban fogja összegezni az Európai Bizottság.
Az Európai Bizottság kezdeményezésének célja a társadalmak rezilienciájának erősítése, az uniós polgárok demokráciába és demokratikus intézményekbe vetett bizalmának növelése, többek között az információk külföldi manipulációjának felderítése és az ellene való küzdelem révén. (2025.05.15)
A kiadvány tartalmáért az Agerpres felel.