go to the original language article
Brüsszel – Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, szerdán kiállt amellett, hogy az EU által tervezett drónellenes fal a „hibrid háború” orosz fenyegetéseivel szemben a déli frontot is lefedje, és válaszoljon olyan fenyegetésekre, mint az illegális migráció vagy a természeti katasztrófák, ahogyan azt Spanyolország, Olaszország vagy Görögország követeli.
Az Európai Parlamentben a drónok által elárasztott európai légtér válságának kezeléséről folytatott vitában a közösségi elnök hangsúlyozta, hogy ezek az incidensek „számítottak”, és nem „véletlenszerű zaklatásról” van szó.
„Ez egy koherens és növekvő kampány, amely destabilizálni kívánja polgárainkat, próbára teszi eltökéltségünket, megosztja Uniónkat és gyengíti Ukrajnának nyújtott támogatásunkat” – hangsúlyozta az európai parlamenti képviselők előtt Strasbourgban, hogy „itt az ideje, hogy nevén nevezzük: hibrid háborúról van szó, és ezt komolyan kell venni”.
Az európai végrehajtó hatalom vezetője így hangsúlyozta, hogy ezek az incidensek a „növekvő fenyegetések” mintázatának részei, amelyek közé tartoznak a kritikus infrastruktúrák elleni kibertámadások, a dezinformációs kampányok és a tenger alatti kábelek megszakítása.
„Ez egy növekvő kampány, hogy megossza Uniónkat és gyengítse Ukrajnának nyújtott támogatásunkat” – figyelmeztetett
Ezért a német konzervatív politikus kiállt egy drónellenes fal felállítása mellett, a ‘Keleti Őrség’ keretében, amely egy nagy védelmi projekt, amely a keleti front minden aspektusának megerősítésére irányul, hogy „válaszoljon” az Európa ellen irányuló „szándékos kampányokra” és megvédje az Unió területét.
„Olyan rendszerre van szükségünk, amely megfizethető és megfelelő a céljára. Gyors észlelésre, gyors elfogásra és, amikor szükséges, gyors semlegesítésre” – hangsúlyozta, kiemelve, hogy a projekt „felügyeli és védi” a keleti front országainak égboltját, tengereit és területét, figyelembe véve, hogy ez a régió a „prioritás”, de kiállt a rendszer kiterjesztése mellett az egész Unióra.
360º-BIZTONSÁGI MEGKÖZELÍTÉS ÉS VÁLASZ MÁS FENYEGETÉSEKRE
Von der Leyen elmondta, hogy „nem csupán a keleti határról van szó”, és hogy az EU-nak „360 fokos” megközelítést kell alkalmaznia, hogy „védelmet nyújtson az egész Uniónak, beleértve a déli frontot is”.
Így arra is fogadott, hogy a drónellenes fal képes legyen válaszolni „széles spektrumú kihívásokra”, amelyek között szerepel a természeti katasztrófákra adott válasz vagy a szervezett bűnözés elleni küzdelem.
Ezzel válaszol a Spanyolország, Görögország és Olaszország által kifejezett fenntartásokra, amelyek a múlt heti informális 27-es vezetői csúcstalálkozón Koppenhágában megismételték, hogy az Unió határai „nagyon kiterjedtek”, és kérték, hogy a biztonsági rendszer ne csupán a keleti fronttal foglalkozzon.
Konkrétan Spanyolország hangsúlyozta, hogy 360 fokos megközelítést kell alkalmazni az európai védelmi stratégiákra, és hogy a biztonsági kérdéseknek figyelembe kell venniük a „klímaválságot” is.
TÖBBHELYZETI TÁMOGATÁS A CSOPORTOK RÉSZÉRŐL
Az Európai Parlament főbb csoportjai kifejezték támogatásukat a brüsszeli projekt iránt, így a PP európai parlamenti képviselője, Esteban González Pons kijelentette, hogy a drónellenes pajzs „egység üzenetét” küldi, de egyúttal figyelmeztetett, hogy a milliárdos katonai politikák mellett Ukrajnában a drónok uralják a csatatereket. „Ukrajnában az egerek elkergetik az elefántokat, de mi továbbra is elefántokban gondolkodunk” – figyelmeztetett.
Ebben az értelemben hangsúlyozta, hogy ha az orosz elnök, Vladimir Putin, megtámadja Európát, akkor egy „zászló nélküli, szinte észlelhetetlen” drónnal fogja tenni, amelyet „egy kis csoport diák tervezett”. „Nem területet akar nyerni, hanem befolyást. Az ő világában a nyílt háború helyettesíti a visszatartást, és ha nem mutatjuk meg, hogy készen állunk a válaszra, nem leszünk képesek elrettenteni őt” – mutatott rá.
A szocialista oldalról az Európai Parlament delegációjának vezetője, Iratxe Garcia, kiállt egy közös légvédelmi projekt létrehozása mellett, valamint a drónellenes pajzs mellett, amely képes megvédeni Európát, „az égboltját és a jövőjét”.
Így kérte Ukrajna megerősítését és keményebb fellépést Oroszországgal szemben, figyelmeztetve, hogy a megbékélés nem működik Putinnal, akiről azt mondta, hogy csak akkor fog tárgyalni, ha úgy érzi, hogy veszít a háborúban. „Csak az EU garantálhatja Ukrajna túlélését, és ez a mi biztonságunkat is befolyásolja” – érvelt.
Az ERC európai parlamenti képviselője, Diana Riba, figyelmeztetett, hogy a légtérbe való behatolások nem elszigeteltek, és követik a „hibrid stratégia” hullámát, amely próbára akarja tenni Európát mint demokratikus projektet. Miután figyelmeztetett a sürgősségből fakadó cselekvés és a szétszórt intézkedések kockázatára, hangsúlyozta, hogy Európa „több mint fegyverekkel” védekezik, és „az értékeik védelmének meggyőződésével, körömmel és foggal” védekezik. (2023. október 8.)