Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Bukarest – A Duna-deltába irányuló agrártámogatások károsak mind a térség élővilágára, mind az ott lakó közösségekre nézve. A mezőgazdasági területek kialakításáért épített gátak a talaj termékenységének csökkenését és a halállomány fogyatkozását vonták maguk után – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentéséből.
A dokumentum szerint a mezőgazdasági területek kialakításáért épített gátak okozták a talaj termékenységének csökkenését és a halállomány fogyatkozását, ami veszélyezteti a hagyományos megélhetési feltételeket.
A környezetvédő aktivisták szerint a „kártékony” támogatásokra épülő mezőgazdaság súlyosbítja az éghajlatváltozást, elmélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket és további területek kiaknázását fogja ösztönözni.
A jelentés szerint a Duna-delta egyedülálló ökoszisztémájának megőrzése és a helyi közösségek jövőjének biztosítása érdekében nem lenne szabad „pusztító kezdeményezéseket” finanszírozni az európai polgárok pénzéből. „A WWF arra szólítja fel a kormányokat és az EU-t, hogy hozzanak létre egy jogilag kötelező érvényű keretet, amely biztosítja, hogy idejében és társadalmilag igazságos módon megszüntetik a biológiai sokféleséget károsító támogatásokat, és olyan természetalapú megoldásokhoz irányítják át azokat, amelyek jobban megvédhetik az európai polgárokat az éghajlatváltozás hatásaitól. A WWF arra is felszólítja a politikusokat, hogy növeljék az EU fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének megszüntetésére irányuló intézkedések számát, helyezzék előtérbe a természetet, és javítsák ki a hibás élelmiszerrendszerünket, senkit sem hagyva hátra” – olvasható a dokumentumban.
A jelentés szerint az Európai Unió tagállamai évente 34 és 48 milliárd euró közötti összeget fordítanak természetet károsító támogatásokra. Ezek a szubvenciók a gazdaság összes fontos ágazatát lefedik, de a legnagyobb arányban a mezőgazdaságba áramlanak.
A WWF szerint az EU közös agrárpolitikájára (KAP) elkülönített pénzeknek akár 60 százalékát, összesen évi 32,1 milliárd eurót is olyan tevékenységekre költik az uniós országok, amelyek a nem fenntartható nagyüzemi gazdálkodást ösztönzik. Ezzel tönkreteszik a természetes élőhelyeket, miközben a fenntartható, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet biztosító, tisztességes gyakorlatokra való átálláshoz csak minimális támogatást nyújtanak a gazdáknak.
„A más ágazatokban, például a halászatban (59-138 millió euró között), a közlekedési infrastruktúrában (1,7-14,1 milliárd euró) és a vízi infrastruktúrában (1,3-2 milliárd euró) nyújtott közvetlen támogatások szintén jelentősen hozzájárulnak a természet pusztulásához” – állítja a szervezet.
A környezetvédők szerint „az uniós források helytelen elosztása éles ellentétben áll az EU 2030-ig szóló, biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiájában jelzett igényekkel.” Az említett becslések szerint évi 48 milliárd euróba kerülne, hogy a biológiai sokféleség hatékony védelmének és helyreállításának szem előtt tartásával finanszírozzák a mezőgazdasági termelők, földtulajdonosok, vidéki és partmenti közösségek tevékenységeit. A hivatalos adatok viszont azt mutatják, hogy az EU és tagállamai jelenleg évente ennél az összegnél több mint 18 milliárd euróval kevesebbet fordítanak erre a célra.
A WWF kutatása a biológiai sokféleséget károsító támogatásokat vizsgálja az EU 2021-2027-es többéves pénzügyi keretében, és az EU-n belüli, a biológiai sokféleséget károsító támogatásokra összpontosít. (2024. május 14.)
A kiadvány tartalmáért az Agerpres felel.