Marosvásárhely – Florin Barbu mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter hétfőn bejelentette, hogy a Miniszteri Tanács keddi ülésén kérni fogja Janusz Wojciechowski uniós mezőgazdasági biztos lemondását. Barbu Marosvásárhelyen folytatott megbeszélést a helyi gazdákkal, ebből az alkalomból tette kijelentését. 

A miniszter felidézte, a Miniszteri Tanácsban 15 uniós ország támogatta, hogy Románia esetében tekintsenek el a helyes mezőgazdasági gyakorlat uniós szabályrendszerének (GAEC) 7-es és 8-as pontjától, többek között Németország és Franciaország is. Az erre vonatkozó szavazás eredményét azonban nem tartották be, ezért kedden nyilvánosan fogja kérni Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos lemondását – mondta Barbu. 

A román miniszter emlékeztetett, hogy az orosz-ukrán háború öt ország gazdáit érinti. (január 22.)

A szenátus plénumában vitatkoztak a frakciók a gazdák tiltakozó akcióiról

Bukarest – A gázolaj és a kerozin közös adóügyi jelölőanyagára és bizonyos közúti közlekedési jogosítványok egyenértékűsítésére vonatkozó sürgősségi rendeletek megvitatására összehívott rendkívüli szenátusi plenáris ülésen vita alakult ki a parlamenti frakciók képviselői között a gazdák és a fuvarozók tiltakozása miatt.

 „A mezőgazdasági miniszter és a kormány folyamatos tárgyalásokat folytatott. Ami igazán számít, azok a jogos követelések, és mi vagyunk az elsők, akik azt mondjuk, hogy a tiltakozások jogosak, mivel a követelések is jogosak” – mondta Lucian Romașcanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióvezetője. Úgy vélekedett, ha kollégái nem költöttek volna „kéretlenül” egymilliárd eurót oltóanyagokra, akkor most lenne keret a gazdák támogatására. „Biztosítjuk önöket és a tisztelt gazdákat, hogy a román kormány szemében prioritást élveznek” – mondta Romașcanu.

Daniel Fenechiu szenátor, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) felsőházi frakcióvezetője kijelentette, hogy a politikusok feladata a tiltakozók „megoldható” követeléseinek teljesítése. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által megfogalmazott igényeket viszont bírálta, kijelentve, hogy az ellenzéki párt célja elpolitizálni a szenátus ülését. (január 22.)

Pénzügyminiszter: a tiltakozók bizonyos követeléseit az Európai Bizottságnak kell bemutatni

Bukarest – A tiltakozók egyes követelései azokkal az adóügyi kedvezményekkel kapcsolatosak, amelyek szabályozását Románia vállalta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében; az Európai Bizottsággal kapcsolatos követeléseket ennél a szervnél kell ismertetni, ellenkező esetben az intézkedések a tiltakozók ellen fordulnának – jelentette ki Marcel Boloş pénzügyminiszter. Boloş kifejtette, a követelések olyan területeket érintenek, amelyek Románia autópálya-építési, iskola-felújítási, kórházépítési beruházásait érintik, de felmerül az adóelkerülés bátorításának veszélye is.

Ugyanakkor bejelentette, hogy a minisztérium képviselői egyetértettek a tiltakozók által javasolt hat intézkedéssel, mint például, hogy a megelőzési törvényt csak azokra a tettekre alkalmazzák, amelyek nem adócsalással kapcsolatosak, illetve az eljárások egyszerűsítésével és a digitalizációval, amelyre intézkedéscsomagot dolgoznak ki.

Több mint egy hete tüntetnek a román gazdák és fuvarozók

Bukarest – Január 10-e óta több ezer gazda és fuvarozó tiltakozik Románia szinte minden megyéjében. A gazdaszervezetek képviselői közölték, hogy semmi közük az interneten meghirdetett spontán tiltakozáshoz, de megerősítették szervezetük néhány tagjának részvételét. 

Fő követeléseik a mezőgazdasági ágazat súlyos problémáival kapcsolatosak: a támogatások mértékével, a kötelező biztosítás szintjével, a román állam adópolitikájával, a gázolaj magas jövedéki adójával.

A Romániai Engedélyezett Fuvarozók és Szállítók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak (RCA) mindössze 25 százaléka megy a károk megtérítésére, a többi 75 százalék a biztosítótársaságok zsebébe vándorol, míg más uniós országok esetén ez az arány 15-30 százalék. A COTAR ugyanakkor azt állítja, hogy a gépjármű-felelősségbiztosítási kárigények száma nem nőtt, hanem jelentősen csökkent 2019 és 2022 között, 400.358 balesetről 341.470 balesetre.

A gazdák kártérítést követelnek a gabonapiac jelentős zavarai miatt elszenvedett veszteségekért, amelyeket az Ukrajnából származó olcsó gabonafélék – amelyek szerintük nem felelnek meg az uniós előírásoknak, és veszélyeztethetik az élelmezésbiztonságot -, valamint az ukrán gabonafélék és olajos magvak tranzitja okozott. Az Európai Bizottság által elfogadott állami támogatási keretrendszer alapján, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az agrár-élelmiszeripari ágazatban legfeljebb 280.000 euró/farm és legfeljebb 2,5 millió euró/kkv állami támogatást nyújtsanak, legalább 60 euró állami támogatást kérnek minden tonna értékesített gabona után. A tiltakozók ugyanakkor 2023 szeptembere és a 2024 szeptembere közötti időszakra minden tonna tárolt gabona után havi 3 eurót követelnek a 2023-as mezőgazdasági évben a gabona és az olajos magvak ingadozó értékesítési árai által okozott veszteségek miatt. Mindemellett kedvező, kormányzati garanciákkal biztosított hitelkereteket követelnek, illetve a tisztességes verseny biztosítását az európai közös piacon (beleértve a csatlakozási folyamatban levő országokat is) az olyan mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek behozatala tekintetében, amelyek szabványai nem felelnek meg az európai mezőgazdasági, környezetvédelmi és az európai fogyasztók egészségére vonatkozó előírásoknak.

A követelések listáján szerepel egy mikrohitel-rendszer létrehozása is, amely lehetővé tenné a romániai gazdák számára, hogy könnyen és gyorsan hozzáférjenek a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások számára szükséges pénzügyi forrásokhoz, hogy ne kelljen lemondaniuk tevékenységükről. Kérik továbbá a belső piac védelmét a vámrendszer és az uniós követelményeknek való megfelelés rendszeres ellenőrzése révén, mivel a szervezet szerint sok ukrán termék származási helyét megváltoztatják a Moldovai Köztársaságra vagy Bulgáriára, majd román területen értékesítik.

A gazdák által a tüntetéseken felvetett kérdésekről tárgyaltak az Európai Parlament plenáris ülésének soron kívüli vitáján

Strasbourg – Az európai parlamenti képviselők január 17-én az Európai Parlamentben vitatták meg az Európa-szerte zajló gazdatüntetéseken felvetett kérdéseket, és további pénzügyi forrásokat kértek az Európai Bizottságtól, jobb párbeszédet a gazdákkal és egy új közös agrárpolitikát.

Janusz Wojciechowski, az EU mezőgazdasági biztosa az EP plenáris ülésén kijelentette, hogy „a vita időszerű és nagy szükség van rá”.

Mint mondta, a gazdák számára a fő problémát Oroszország Ukrajna elleni háborúja, valamint annak hatásai okozzák. Megjegyezte, a gazdák az elmúlt két évben 9 milliárd euró támogatást kaptak. 2021-ben az európai piacra irányuló mezőgazdasági exportnak csak 16 százaléka származott Ukrajnából, míg ma ez az arány 50 százalék – ismertette az adatokat Janusz Wojciechowski.

Daniel Buda román európai parlamenti képviselő szerint az EU mezőgazdaságát jelenleg az infláció, az aszály, az árvizek, a munkaerőhiány és az ukrajnai háború sújtja. 

„Romániától Németországig a gazdák otthonaikat, tűzhelyüket, családjukat hátrahagyva mentek ki az utcára, hangot adni tehetetlenségüknek. Biztos úr, bárcsak lenne egy világosabb üzenete azok számára, akik ma az utcán vannak. A válságtartalék elégtelennek bizonyult. Ezért felszólítom az Európai Bizottságot, hogy álljon elő új pénzügyi forrásokkal, amelyeket a gazdák rendelkezésére bocsátanak” – kérte a PNL európai parlamenti képviselője.

Victor Negrescu szociáldemokrata EP-képviselő is bírálta Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztost. 

„Biztos úr, a gazdáknak hazámban és egész Európában támogatásra van szükségük. Le kell jönnie az elefántcsonttornyából, és beszélnie kell velük” – mondta Negrescu, aki egyébként az Európai Szocialisták Pártjának alelnöke.

Siegfried Mureşan liberális EP-képviselő, aki a 2024-es uniós költségvetés jelentéstevője, a vita előtt elmondta, hogy a 2024-es uniós költségvetésben 450 millió eurós tartalék áll rendelkezésre erre a fejezetre.

„Jelenleg ennyi az előre nem látható mezőgazdasági helyzetekre elkülönített összeg, ez az a pénz, amelyet természeti katasztrófa, aszály vagy árvíz esetén lehet mozgósítani, ha a gazdák érintettek, ha nagy áringadozás van” – mondta Mureşan. Hozzátette, az elmúlt évek során az EU ennek a tartaléknak egy részét használta fel a gazdák megsegítésére. Elmondta azt is, hogy van még egy kis tartalék az EU költségvetésében, amely nem ágazatfüggő, és amelyet vis maior esetére tartogatnak. Ez azonban egész 2024-re elegendő kell hogy legyen, ha most elköltik, az esetleges szükséghelyzetek esetén nem lesz támogatásra fordítható keret – figyelmeztetett Mureşan. 

Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.