Szófia – Klaus Iohannis román államfő március 15-én Szófiában adott nyilatkozatában „súlyosnak” és „sajnálatosnak” nevezte a Fekete-tenger fölött előző nap történt drónincidenst.
Az amerikai hadsereg kedd este számolt be arról, hogy egy Szu-27 típusú orosz harci repülő megütötte egy MQ-9 Reaper típusú amerikai megfigyelő drón légcsavarját a Fekete-tenger felett, aminek nyomán a pilóta nélküli repülőgép a tengerbe zuhant és megsemmisült. Az amerikai légierő szerint a robotrepülőgép rutinműveleteket hajtott végre a nemzetközi légtérben, amikor az orosz repülőgép befogta és eltalálta.
Lavrov: az USA figyelmen kívül hagyta a repülési korlátozásokat
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter március 15-én, szerdán kijelentette, hogy az Egyesült Államok „figyelmen kívül hagyja” az Oroszország által a fekete-tengeri légtérben bevezetett korlátozásokat. Az orosz állami televíziónak adott interjúban Lavrov elmondta, hogy Oroszország az ukrajnai különleges hadművelet megindítása után repülési korlátozásokat vezetett be a Fekete-tenger térségében, és az intézkedéssel az Egyesült Államok is tisztában van.
Moszkva szerint Oroszország „arányosan fog reagálni” a jövőbeni amerikai „provokációkra” – jegyezte meg az AFP.
Oroszország tagadta a vádakat, csak annyit ismert el, hogy két vadászrepülőgépe „a Krím-félsziget övezetében” feltartóztatott egy amerikai drónt, amely „Oroszország határai felé” tartott.
A légieszközök elfogása gyakori macska-egér játék a NATO és Oroszország között (France Presse-elemzés)
A légieszközök elfogása mindennapos jelenségnek számít az európai égbolton a NATO és az orosz repülőgépek között, ezek azonban többnyire incidens nélkül végződnek, ellentétben a kedden történtekkel – kommentálta a France Presse szerdán közzétett elemzésében.
Az ukrajnai orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta ez az első alkalom, amikor közvetlen incidensre kerül sor Washington és Moszkva között – jegyezte meg az AFP.
„Az esemény szokatlannak és rendkívülinek számít, túlságosan elszigetelt ahhoz, hogy egyértelmű álláspontváltozást jelezzen” – mondta egy névtelenséget kérő francia szakértő. „Inkább egyfajta visszatérés a hidegháború végének gyakorlatához, ahhoz az időszakhoz, amikor alkalmanként sor került a nyugati eszközök megsemmisítésére” – mutatott rá a szakértő, emlékeztetve, hogy az 1980-as években a szovjetek gyakran lőttek rá amerikai sztratoszféra-ballonokra.
Az ukrajnai háború kezdete óta a Kijevvel szövetséges NATO-országok naponta küldenek légieszközöket a Fekete-tenger fölé, odafigyelve azonban arra, hogy ne sértsék meg Oroszország szuverén légterét, amely a partoktól 12 tengeri mérföldre húzódik.
Ez is egy módja az információszerzésnek és az üzenetküldésnek, miközben már több mint egy éve dúl a háború az észak-atlanti szövetség kapujában – jegyezte meg az AFP.
De Moszkva sem habozik, évek óta „küldi az üzeneteket” azáltal, hogy katonai repülőgépei az európai országok szuverén légterének közelében haladnak el. Ezeknek az országoknak egy része – a balti államok, Lengyelország, Bulgária és Románia – a NATO-keretben megerősített légtérvédelemben részesül a Krím 2014-es orosz annektálása óta.
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.