Brüsszel – Klaus Iohannis államfő kijelentette, hogy fel fogja vetni az Európai Tanácsban Románia schengeni csatlakozásának kérdését, amit 2023-ban lát esedékesnek.

„Fel fogom vetni a Schengen témáját (…) A schengeni csatlakozás továbbra is nemzetstratégiai célkitűzés marad, és Románia elnökeként is ez lesz a fő célom az elkövetkező időszakban. (…) Sok megbeszélést fogok folytatni, fel fogom vetni a kérdést az Európai Tanács plénumában, még egyszer elmagyarázom, hogy miért kell Romániának a schengeni térség részévé válnia. A gyakorlati megoldások azonban a Bel- és Igazságügyi Tanács soron következő ülésén várhatók, amely jobban elő lesz készítve” – fogalmazott az államfő az Európai Unió és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) csúcstalálkozója előtt (dec. 14.)

Michel: Az Európai Tanácsban is szó lesz a Schegen-témáról; vélhetően lesz egy véleménycsere

Brüsszel – Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel kijelentette, hogy a testület brüsszeli ülésén valószínűleg sor kerül egy „véleménycserére”  Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával kapcsolatban.

„Meglátásom szerint pozitívum, hogy Horvátország esetében sikerült meghozni a döntést, és teljes mértékben megértem Románia és Bulgária álláspontját. (…) Remélem, sikerül majd adnunk egy jelzést arra vonatkozóan, hogy az elkövetkező hónapokban pozitív szellemben fogunk dolgozni az előrelépés érdekében. Ez nem jelenti azt, hogy formális vitát nyitunk a kérdésről, de szerintem fel fog merülni a téma az Európai Tanácsban” – mondta Charles Michel.

Ellentmondanak az osztrák kancellárnak a migrációval kapcsolatos hivatalos adatok

Bukarest – 2022 első tíz hónapjában a tavalyi azonos időszakhoz képest felére csökkent a migrációs nyomás a Szerbiával közös határon – tájékoztatta az AGERPRES hírügynökséget az országos határrendészeti felügyelőség (IGPF), hangsúlyozva, a számadatok igazolják egyrészt a határellenőrzéshez és határőrizethez kapcsolódó intézkedések hatékonyságát, másrészt pedig azt, hogy Románia nem része a migránsok által a schengeni övezetbe való eljutáshoz használt elsődleges útvonalnak.

Az év első 10 hónapjában a határőrök több mint 4400 olyan személyt tartóztattak fel, akik illegálisan próbáltak bejutni az országba, több mint 5400-an pedig illegálisan akarták elhagyni Romániát.

„Ezzel összefüggésben mintegy 470 migránscsempészt lepleztek le, akik közül 175-öt bíróság elé állítottak” – áll a határrendészet közleményében.

Az illegális határátlépéssel próbálkozók közül a legtöbben Indiából, Bangladesből, Szíriából, Afganisztánból, Pakisztánból, Irakból, Törökországból, Nepálból és Egyiptomból érkeztek – nyilatkozták a határrendészet képviselői az AGERPRES hírügynökségnek.

2022 első tíz hónapjában több mint 26.000 embert akadályoztak meg abban, hogy belépjen az országba.

Megosztja a romániaiakat az osztrák cégek bojkottálásának ötlete

Bukarest – Megosztotta a románokat Ausztria vétója Románia schengeni csatlakozásának ügyében.

Románia egyik legnagyobb árufuvarozói szervezete például tárgyalásokat folytat tagvállalataival az osztrák benzinkutak bojkottálásáról. A szervezethez tartozó sofőrök a hírek szerint nem várták meg a döntést, hanem máris felhagytak az Ausztriában, illetve az osztrák tulajdonú töltőállomásoknál történő tankolással.

„Járműveink az Európai Unió egész területén közlekednek, több ezer liter gázolajat tankolunk Ausztriában. De most van alternatívánk, mert az olaszok 15 eurócenttel csökkentették a literenkénti árat ” – mondta az Europa 2002 árufuvarozói szervezet (APTE 2002) elnöke, Dorin Pop.

Az APTE 2002 Nyugat-Románia legnagyobb árufuvarozó szervezete, körülbelül 2200 céget tömörít, amelyek összesen több mint 15 ezer kamiont működtetnek.

Más cégek bejelentették, hogy kiveszik a pénzüket az osztrák tőkéjű bankokból.

Bukarest – Ezzel szemben Klaus Iohannis államfő azt mondta, hogy a román állam és a hatóságok részéről nem lesznek bojkottfelhívások Ausztria ellen.

Dan Cărbunaru kormányszóvivő szintén kijelentette, hogy a román kormánynak nem áll szándékában bojkottálásra buzdítani az Ausztria által a Bel- és Igazságügyi Tanácsban leadott szavazat miatt.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a képviselőház elnöke, Marcel Ciolacu a téma kapcsán azt nyilatkozta, továbbra is úgy véli, Romániának ugyanazt kellene tennie, amit Ausztria tett: vétót kell emelnie minden osztrák érdek ellen.

„Jogom van véleményt nyilvánítani, ahogy az elnöknek is joga van véleményt mondani. Az alkotmány szerint Románia elnöke külpolitikai hatáskörrel rendelkezik. Kitartok a véleményem mellett, miután Ausztria, az osztrák vezetők – és nem az osztrák polgárok – teljesen igazságtalanul és megalázóan Románia ellen szavaztak” – mondta Ciolacu.” (dec. 14.)

Karl Nehammer osztrák kancellár ismét felvetette a migráció kérdését

„Ausztria álláspontja az, hogy támogatnunk kell Bulgáriát és Romániát. Itt nem országok közötti ellenségeskedésről van szó, ez biztonsági kérdés. Több mint 75.000 regisztrálatlan személy él Ausztriában, és tudjuk, hogy 20.000 illegális migráns halad át Románián. Ezt az osztrák rendőrség által végzett nyomozások derítették ki. Megoldást kell találnunk erre a problémára. (…) A román rendőrség nyilvántartást vezet mindazokról, akiket Romániában beregisztráltak. Ausztriában több mint 100.000 migránst regisztráltunk, és 75.000 migráns nincs regisztrálva. Ez egy hatalmas szám, és ez a biztonsági probléma az egész Európai Uniót érinti. Ez tehát a gond, és ki kell mondani: nem arról van itt szó, hogy Ausztria, Bulgária vagy Románia ellen vagyunk. Ezt a biztonsági problémát közösen kell megoldanunk, és szerintem sikerülni is fog” – mondta Karl Nehammer az Európai Tanács ülése előtt. (dec. 14.)

Ausztria öt követelést fogalmazott meg az EU-val szemben menekültügyben; az egyik egy kerítés felállítása

A Die Krone című osztrák napilap értesülései szerint Ausztria öt uniós intézkedés bevezetését sürgeti:

– Az Európai Bizottságnak fizetnie kellene az illegális migráció elleni küzdelemre irányuló külföldi rendőri beavatkozásokat. Ugyanakkor a külső határon levő országoknak további támogatást kell nyújtani a határvédelemhez, különösen a jövőbeli infrastrukturális projektekhez (pl. kerítés építése Bulgária és Törökország határán) szükséges pénzügyi eszközök révén

– Az Európai Bizottságnak ki kellene dolgoznia egy „visszatérési irányelvet” a kiutasítási irányelv mintájára.

– Meg kell könnyíteni a menekültügyi eljárásokat a biztonságos harmadik országokban – a Dánia és az Egyesült Királyság által követett modellhez hasonlóan.

– Lehetővé kell tenni védett státusz könnyebb megvonását a bűncselekményeket elkövető személyektől.

– Az Európai Bizottságnak kísérleti projektet kellene létrehoznia és finanszíroznia az EU külső határain a gyors menekültügyi eljárásokra vonatkozóan.

Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.