Bukarest – Az idei európai parlamenti választások nagy tétű próbatételt jelentenek az európai demokrácia számára – jelentette ki Klaus Iohannis csütörtökön, az Európa-nap alkalmából.

Románia elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy „az államok közötti megosztottság, a demokratikus társadalmakon belüli szakadásokat előidéző diskurzusok olyan fegyverek, amelyek békénket és jólétünket fenyegetik”.

Az aggasztó jelenségek közé sorolta a félretájékoztató kampányokat, az álhírterjesztést, a közbeszédben fokozódó agresszivitást. Mindezek kikezdik a demokráciát, és polarizálják a társadalmat – hangsúlyozta.

„Mindezek fényében az idei európai parlamenti választások nagy tétű próbatételt jelentenek az európai demokrácia számára, emiatt kötelességünk szavazásra buzdítani állampolgárainkat. Az európaiak szabad társadalmakban akarnak élni, ahol a jogállamiság működik, ahol a jogokat és szabadságokat tiszteletben tartják” – fejtette ki, hozzátéve, hogy a júniusi választásokon diadalmaskodnia kell ennek a többségi véleménynek.

         Mint rámutatott, a Schuman-nyilatkozat óta eltelt közel háromnegyed évszázad „legkomplikáltabb” időszakát éljük.

         „Oroszország Ukrajna ellen indított katonai agressziója fontos döntések elé állít, amelyek révén ismét elköteleződünk az Európai Unió meghatározó eszméi és értékei mellett: ezek a szolidaritás, az egység, a sokféleség, a jogállamiság és az alapvető emberi jogok tisztelete. Ezek jelentik a mi Uniónk alappillérét, ezek védelmét vállaltuk öt évvel ezelőtt, a történelmi jelentőségű nagyszebeni csúcson, hogy megszilárdítsuk és előmozdítsuk az európai projektet” – mutatott rá az államfő.

         Így Iohannis szerint „a jelenlegi kihívások még egyértelműbbé teszik, hogy felelősséggel tartozunk az embereknek a kontinens békéjének a megőrzéséért, és hogy erre a legbiztosabb megoldás az európai szövetség megszilárdítása és a nemzeteink közötti egység erősítése”.

         Iohannis azt üzente az európai projekt megkérdőjelezőinek, hogy gondolkodjanak el, és adjanak választ a következő kérdésre: „Mi az általam javasolt alternatívája ennek a projektnek, amely békét hozott, és lebontotta az európai népek között testvérgyilkos konfliktusokat okozó gyűlölet és az előítéletek falait?”

„Az európai projekt összehozott bennünket, a közös érdekű együttműködés, a multikulturális együttélés és harmónia modelljét kínálja, és a sokféleségben az egység térségévé vált. Negyvenöt évvel az első európai választások után fontos emlékezni arra, hogy döntéseink pozitívan befolyásolhatják az európai projekt jövőjét. A többszörös kihívásokkal teli, nehéz globális környezetben az Európai Unió a szolidaritás és a békére és jólétre való törekvés harcosaként egyre fontosabbá válik. Az európai projektet szilárdan támogató országunk aktívan hozzájárul az Unió fejlődését tápláló és fenntartó intézkedésekhez” – emelte ki a román elnök.

Iohannis ismét hangot adott véleményének, miszerint a Moldovai Köztársaságnak, Ukrajnának, Grúziának és a Nyugat-Balkán államainak „az Európai Unióban van a helye”, és emlékeztetett, hogy nemrégiben ünnepeltük a 20. évfordulóját az Európai Unió legnagyobb bővítésének, amikor 2004. május 1-jén tíz új tagállam csatlakozott az Unióhoz. Ezt követte 2007-ben Románia és Bulgária csatlakozása – tette hozzá.

         Kifejtette, az EU-ba való belépés jelentős előnyöket hozott minden csatlakozó államnak és lakóinak, „stratégiai befektetést jelentett a békébe és demokráciába”. Példaként említette az Erasmus-programot, amely révén az európai diákoknak lehetőségük van határokon átívelően együttműködni.

          „Az Európai Unió nemzetközi jelentőségének és vonzerejének megerősítése kulcsfontosságúvá válik a regionális és globális stabilitás és biztonság szempontjából, különösen akkor, amikor Oroszország több mint két éve agresszív háborút folytat Ukrajna ellen” – nyomatékosította az államfő.

         Iohannis a 2019-es nagyszebeni nyilatkozat egyik gondolatával zárta üzenetét: „A mai Unió erősebb, mint a tegnapi volt, és még erősebbé tesszük a holnap számára. Ez a mi vállalásunk a jövő nemzedékével szemben. Ez a nagyszebeni szellemiség”. (2024.május 9.)

A kiadvány tartalmáért az Agerpres felel.