Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.

Bukarest – A koalícióban egyetértés van abban, hogy 2023. január elsejétől növeljék a nyugdíjakat, ám az emelés mértéke megosztja a kormánypártokat. Történik ez annak ellenére, hogy a törvény szerint a nyugdíjakat évente a két évvel korábbi inflációhoz kell igazítani, ami azt jelenti, hogy ezeket a juttatásokat a 2021-es pénzromlásnak megfelelően 2023. januárjától 5,1-5,2 százalékkal kellene növelni.

Ez azonban túl alacsony arány, ezért a szociáldemokraták legkevesebb 10 százalékos emelést javasolnak – nyilatkozta korábban az AGERPRES-nek adott interjúban Marius Budăi munkaügyi miniszter. A tárcavezető szerint ez a kiadás 11 milliárd lejjel terhelné meg a költségvetést, ami nem vezetne túlzottdeficit-eljáráshoz.

A nyugdíjak növelését az államfő is támogatja. A múlt heti EU-csúcs előtt Klaus Iohannis kifejtette: nem várható el a nyugdíjasoktól, hogy ők fizessék ki a válságok árát, és tekintettel a 15 százalékos inflációra, az lenne a méltányos, ha a nyugdíjemelés mértéke meghaladná a koalícióban emlegetett 10-11 százalékot. „Nem tudom, hogy a költségvetés lehetővé tesz-e egy akár 15 százalékig terjedő emelést, ahogy azt az emberek valószínűleg elvárnák, mert ez megfelelően kompenzálná az inflációt, de úgy gondolom, hogy érdemes megfontolni az összes lehetőséget, és olyan emeléssel előállni, amely javarészt ellensúlyozza a pénzromlást. És egy másik szempont, amelyet én személy szerint lényegesnek tartok: fokozott figyelmet kell fordítani a kisnyugdíjasokra, mert itt jelentkeznek a legnagyobb problémák” – fogalmazott az államfő.

Brüsszel – Nicolae Ciucă miniszterelnök kijelentette, hogy jómaga és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is támogatja a nyugdíjak és a bérek növelését, de az emelés mértének eldöntése előtt meg kell állapítani, hogy mekkora költségvetési összegek fordíthatók erre a célra.

„A költségvetés és az EU-tól érkező források alapján végre kell hajtanunk a szükséges módosításokat. Meg kell néznünk, hogyan tudjuk kiegészíteni a költségvetést az uniós pénzekkel, és mekkora összeg marad arra, hogy 15 százalékkal, és ha lehet, több mint 15 százalékkal növelhessük a nyugdíjakat, és a minimálbért 3000 lejre emeljük. Ezeket az intézkedéséket én teljes erőmből támogatom, de ismernünk kell a jövő évi költségvetés konkrét adatait” – fejtette ki a miniszterelnök Brüsszelben.

A speciális nyugdíjak eltörlése – a pártok választási ígérete

A speciális nyugdíjak eltörlésére szinte az összes párt ígéretet tett a választási kampányokban, ennek ellenére ezek a juttatások továbbra is érvényben vannak. A speciális nyugdíjak legelszántabb védelmezői az igazságszolgáltatás szereplői.

Marcel Boloş munkaügyi miniszter október 17-én azt nyilatkozta, hogy nem merült fel a speciális nyugdíjak eltörlése, de ezek normális keretek közé helyezhetők.

Hangsúlyozta, hogy a juttatás összegének nem kellene meghaladnia a kedvezményezett korábbi fizetését. Úgy fogalmazott, hogy ez az Európai Bizottság által megszabott „vörös vonal”, amelynek átlépése maga után vonná az országos helyreállítási tervben (PNRR) foglaltak uniós finanszírozásának felfüggesztését.

„Ezek a speciális nyugdíjak az egész Európai Unióban léteznek. Nem mi vagyunk az a tagállam, amelyik kitalálta ezeket a nyugdíjakat, mint ahogy az sem lenne természetes, ha azon kevés tagállamok közé tartoznánk, vagy akár az egyetlen tagállam lennénk, amelyik eltörli ezeket a juttatásokat” – fogalmazott Boloş.

Egyébként a szenátus ügyvivő elnöke, Alina Ghorghiu is arról beszélt október 26-án, hogy a speciális nyugdíjak helyzetének rendezése nélkül Románia nem kaphat támogatásokat az EU helyreállítási alapjából.

„Egyszer és mindenkorra meg kell oldanunk a speciális nyugdíjak problémáját. Erre az elmúlt években, vagy egy alkotmánybírósági döntés, vagy egy rosszul megalkotott törvény miatt, nem voltunk képesek. A PNRR most erre kötelez bennünket, és örülök, hogy elérkeztünk idáig” – tette hozzá Ghorghiu, emlékezteve arra, hogy a védelmi minisztérium alkalmazottainak nyugdíjai hozzájárulás-alapú juttatások.

Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.