Bukarest – A Bisztroje-csatorna karbantartási munkálatainak „bármilyen túllépését” Románia tisztázni fogja Ukrajnával, és jelezni fogja az Európai Bizottságnak is – jelentette ki Nicolae Ciucă.

A miniszterelnök elmondta: Ukrajna bukaresti nagykövetsége jelezte a román félnek, hogy a Bisztroje-csatornán nem a hajózhatóvá tételt célzó mélyítési, hanem karbantartási munkálatok zajlanak. Hangsúlyozta, Románia ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrán fél ehhez tartsa magát.

„A karbantartási munkálatok bármilyen túllépését a román hatóságok tisztázni fogják az ukrán hatóságokkal, és jelezni fogják az Európai Bizottságnak is” – fogalmazott Ciucă, emlékeztetve arra, hogy Bogdan Aurescu külügyminiszter szombaton a „lehető legvilágosabban” ismertette ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával a román álláspontot. (február 20.)

Grindeanu: tudomásom szerint az ukrán fél kotrással mélyíti a Bisztroje-csatornát

Bukarest – Vannak arra utaló jelek, hogy az ukrán fél kotrással mélyíti a Bisztroje-csatornát, ami hatással lehet a környezetre és a Duna-deltára – jelentette ki egy sajtótájékoztatón Sorin Grindeanu. A szállításügyi minisztert a külügyi és a környezetvédelmi tárca képviselőinek arról a találkozójáról kérdezték, amelyen a Bisztroje-csatorna és a Chilia-ág esetleges hajózhatóvá tételét célzó ukrajnai munkálatok kerültek terítékre.

„A nemzetközi szerződéseket tiszteletben kell tartani. (…) A Bisztroje-csatornán zajló kotrási munkálatok a környezetre és a Duna-deltára is hatással lehetnek. Románia beleegyezett, hogy az erre alkalmas uszályok és hajók alacsonyabb vízállás esetén is áthaladhassanak a Chilia-ágon és a Bisztroje-csatornán. (…) Ukrajna nehéz helyzetben van, mindannyian próbálunk segíteni rajuk, próbálunk megoldásokat találni a támogatásukra. Románia Moldovai Köztársasággal vagy Ukrajnával határos megyéiben megoldásokat keresnek a segítségnyújtásra, és ezt is kell tennünk. (…) Ugyanakkor tiszteletben kell tartanunk a nemzetközi szerződéseket is” – hangsúlyozta Grindeanu.

Tánczos: meg fogunk akadályozni minden olyan beavatkozást, amely veszélybe sodorhatja a Duna-delta élővilágát és biodiverzitását

Bukarest – A környezetvédelmi minisztérium meg fog akadályozni minden olyan beavatkozást, amely veszélybe sodorhatja a Duna-delta élővilágát és biodiverzitását – jelentette ki egy február 16-i videónyilatkozatban Tánczos Barna tárcavezető.

A miniszter hangsúlyozta: sem az ukrán, sem a román jog nem teszi lehetővé olyan munkálatok végzését, amelyek veszélyeztetik a Duna-delta élővilágát és biodiverzitását. Kijelentette, hogy az általa vezetett tárca figyelemmel követi a Bisztroje-csatornán zajló munkálatokat, a nemzetközi egyezmények alapján fog eljárni és meg fog akadályozni minden olyan beavatkozást, amely veszélybe sodorhatja a Duna-delta élővilágát és biodiverzitását.

Felidézte azt is, hogy a minisztérium két környezetvédelmi eljárást is folytat az ukrán fél ellen a Duna-deltában zajló beruházások ügyében, amelyeket a romániai és ukrajnai törvényekre, illetve a nemzetközi egyezményekre – elsősorban a határokon átnyúló környezeti hatásokkal járó projektek engedélyeztetésére vonatkozó espoo-i egyezményre – alapoz.

***

A külügyminisztérium adatai szerint 2004. május 11-én csatornázási munkálatokat a Chilia-ág torkolatvidékén lévő néhány kilométeres Bisztroje-ágon. Az így kialakítandó új víziúton a hajók Románia érintése nélkül is eljuthatnának a Duna-parti ukrán kikötőkbe – köztük Izmajilba – és nem kellene csatornahasználati díjat fizetniük Romániának. Az ukrán projekt jelentős kotrási munkálatokat irányzott elő a teljes egészében ukrán területen található Bisztroje-csatornán, egy gát létrehozását a Bisztroje-csatornak torkolatának védelmére, valamint kotrási munkálatokat a Románia és Ukrajna közti országhatár nyomvonalát képező Chilia-ág több kritikus pontján. A projektet eredetileg egyetlen szakaszban valósították volna meg, de később az ukrán fél úgy döntött, hogy két fázisra osztják a munkálatokat. A terv az volt, hogy a második szakaszban az első fázisban végzett kotrással nyert hajózási mélységen növelnek, illetve meghosszabbítják a Fekete-tengerig a Bisztroje-csatorna torkolatánál épített gátat.

Románia tájékoztatta a nemzetközi környezetvédelmi szervezeteket, amelyek megállapították, hogy az ukrán projekt számos nemzetközi környezetvédelmi egyezményt sért, és felszólították az ukrán hatóságokat a munkálatok leállítására.

Így a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság megállapította, hogy az ukrán projekt sérti a Duna vizeinek védelmére vonatkozó nemzetközi rendelkezéseket, a nemzetközi jelentőségű vadvizekről szóló ramszári egyezményt aláíró felek értekezlete pedig úgy döntött, hogy a vadvizek védelmére vonatkozó nemzetközi rendelkezéseket sérti. Emellett az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről szóló berni egyezmény állandó bizottsága megállapította, hogy Ukrajna megsértette az egyezmény rendelkezéseit, az aarhusi egyezményt aláíró felek értekezlete pedig megállapította, hogy a projekt megvalósítása során az ukrán hatóságok megsértették a környezeti információkhoz való hozzáférés jogát.

E nemzetközi erőfeszítések eredményeként az ukrán hatóságok az espoo-i egyezményt aláíró felek 2020 decemberében tartott nyolcadik tanácskozásán bejelentették, hogy felhagynak az eredeti projekttel, és szigorúan betartják a környezeti hatásvizsgálati követelményeket, ha új projektet indítanak a Duna-csatornák hajózhatóvá tételére. Mivel azonban az eredetileg tervezett projektet részben befejezték, az ukrán hatóságokat felkérték az eddig elvégzett munkálatok hatásainak felmérésére.

Bogdan Aurescu külügyminiszter 2022. július közepén közölte, a román fél beleegyezik abba, hogy az Ukrajnából érkező gabonahajók áthaladjanak a Chilia-ágon és a Bisztroje-csatornán. Ez utóbbi csatorna ukrajnai megépítése vita forrása Románia és Ukrajna között.

Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.